Bene János: A nyíregyházi huszárok. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 31. Nyíregyháza, 1991)

tolták a huszárok a trágyát a telepen kívül lévő trágyagödrökbe. Ezeken kívül a szá­zadok részére egy-egy nyitott lovardát is elkerítettek a kaszárnya előtti területen. 39 A huszárok számára a városon kívül kimértek egy 312 holdas gyakorlóteret és lőteret is. Miután mindent szépen elrendeztek a város a vegyes bizottság katonai tagjai részére az Európa szállóban bankettet adott, ahol Meskó László a tervezőt, Kerek­réthy Miklós a kivitelezőt éltette, míg Sztárek Ferenc rendőrkapitány a katonaság és polgárság közötti egyetértésre ürítette poharát. Közben elkészült a császári és királyi 14. huszárezred bevonulásának és ün­nepélyes fogadásának menetrendje is. A regiment akkoriban Nagymihályiban volt elszállásolva, 6. századát pedig még a nyáron Kisvárdáról Boszniába helyezték át. Az ezredet egyébként az 1859-es osztrák-olasz-francia háború idején szervezték. Az önkéntesekből toborzott 1. és 2. zalaegerszegi, továbbá az 1. és 2. debreceni és hajdúsági huszárosztályokat egyesítették a 14. önkéntes huszárezredben. 1860-ban a 3., 4., 6., és 10. huszárezredek feloszlatott 4. osztályaiból kapott l-l századot, s neve ekkor 2. önkéntes huszárezredre változott, immár hat századdal. 1862-ben sorhadi huszárezreddé alakították át, s ekkor visszakapta 14-es sorszámát, állomá­nya pedig a sorhadi huszárokéval lett azonos. 1861 és 1872 között ezredtulajdonosa gr. erdődi Pálffy Mór altábornagy, 1872-től pedig Vlagyimir orosz nagyherceg. Az ezred 1866-ban részt vett a königgrätzi csatában, ahol bátorságukért 7 tisztet kato­nai érdemkereszttel tüntettek ki, a legénység között pedig 1 arany, 6 első osztályú és 21 másodosztályú ezüst vitézségi érmet osztottak ki. Fennállása óta sok helyen állomásozott az ezred: Enns, Wels, Lancut, Marburg, Nagyvárad, Arad, Csernovicz, Nagymihályi, majd 1891-től Nyíregyháza. Egyenruhájuk ekkor: buzérvörös csákó, világoskék mente és atilla, buzérvörös nadrág, az atillán és mentén sárga gombok. 40 1891. november 1-én vonult be ünnepélyes keretek között a császári és kirá­lyi 14. huszárezred, Lenk Albert ezredes parancsnoksága alatt. Tokaj felől érkeztek. Reggel 9 órakor a város határában Kerekréihy Miklós tanácsos üdvözölte a huszáro­kat. Fél tízre ért az ezred a városháza előtti térre, s miközben a Pazonyi és Városház utcán vonalba rendeződtek, Benczi Gyula és zenekara a Rákóczi-indulót játszotta. Az egész város díszbe öltözött a nagy esemény tiszteletére. A házakat fellobogózták, s ünneplő tömeg vette körül a városházát, melynek erkélyén a díszes hölgy közönség foglalt helyet. A városház bejáratától balra építették fel a tribünt, ahonnan Meskó László üdvözölte a katonákat, majd Lenk Albert köszöntötte ezrede nevében a vá­rost. Ezután a huszárok és a tömeg a Szarvas utcán kivonult a kaszárnyába. Elől a város négylovas díszhintóján az alispán és a polgármester. Utánuk 60 kocsiban a város előkelősége, majd az ezred. Kint a belső téren sorakoztak fel a katonák. Itt Bencs László polgármester átadta az egész laktanyát, és ennek jelképeként a kaszárnya kulcsát Lenk Albertnek . Déli 12 órakor a huszárokat megvendégelte a város. Minden katona kapott gulyást, csuszát, 1 liter bort és egy szivart, az altisz­tek pecsenyét is. A talpalávalót Kacsari bandája húzta. Ezt a vendéglátást másnap délelőtt Füzesséry Elemér hadnagy vezetésével egy altisztekből álló küldöttség kö­szönte meg a polgármesternél. A tiszteket délután 2 órakor az Európa szállóban díszebéd várta. Itt Benczi Gyula zenekara játszott. 41 így tehát 1891 őszén a 14. huszárezred törzse, mindkét osztálya, sőt a pótkeret is ugyanabba a helyőrségbe egy kaszárnyába került. 42 23

Next

/
Thumbnails
Contents