Bene János: A nyíregyházi huszárok. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 31. Nyíregyháza, 1991)

Vilmos és fiai, Hirsche és Bachrach, a Grünwald-testvérek, Jiraszek és Krausz, Gregersen és Fischer. Közülük a legelőnyösebben ajánlkozó Jiraszek és Krausz szegedi vállalkozók kapták a megbízást, akiknek nevéhez már a szombathelyi és a nagyzombori laktanyák építése is fűződik.

35 Most már csak a szükséges pénzt kellett előteremteni. A város vezetői természetesen egy nagyobb összegű kölcsönre gondoltak, melyet valamelyik fővárosi pénzintézet folyósítana. Éppen ezért dr. Meskó László városi tiszti ügyész és Somogyi Gyula Budapestre utaztak, hogy a kölcsön felvételének körülményei felől tájékozódjanak. Három nagyobb pénzintézettől: Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülettől, a Magyar Jelzálog Hitelbanktól és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól kaptak ajánlatot. A pénzügyi szakosztály javaslatára a képviselőtestület a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank mellett döntött, és ettől vett fel a város 50 évre 5.40 %-os kamat mellett 887.625 forintot. A szükséges szerződéseket 1889. november 21-én kötötték meg, melyekben rögzítették a laktanya felépítésének határidejét és az építési sorrendet. Eszerint először a telek rendezésével együtt az összes épületet ki kell tűzni, hogy az építmények csoportosítása a helyszínen is megfigyelhető legyen. Ezután a két nagy és a kis fedett lovardát kell felépíteni, már 1890 végére, hogy rossz idő esetén a többi épület anyagát itt lehessen tárolni. Az összes lakóépületet és a csapatkórház három pavilonját 1890. október végéig kell tető alá hozni, míg a többi épületet 1891. július végéig. 1891-ben minden épületet be kell fejezni. Világosan kikötötték azt is, hogy fagyos időben falazni, vakolni tilos. A szerződés megkötése után a vállalkozók azonnal munkához is láttak. Még 1889 őszén elvégezték a legszükségesebb földmunkákat és felépítettek egy pavilont, ahol az építési irodát helyezték el. A hideg beállta után egész télen az anyaghordással foglalatoskodtak, hogy tavasztól teljes erővel indulhasson a munka. A vállalkozók a nyíregyházi téglaárakat túl magasnak találták, ezért a Tokaji úton és a leendő laktanya mellett, az Eletón földeket vásároltak, és ott égették a szükséges téglákat.

36 Korunk erősen gépesített építőiparának is becsületére válna az a gyorsaság, ahogyan a kaszárnya felépült. Az építési napló tanúsága szerint a munkát 1890. március 27-én kezdte meg a 2 főpallér, 96 kőműves, 51 férfi és 50 női segédmunkás. Egész tavasszal és nyáron naponta átlagban 200 kőműves, 100-100 férfi és női segédmunkás dolgozott az építkezéseken. A munkában fennakadás nem volt, legfeljebb néha téglahiány miatt álltak a mesterek. Éppen ezért 1890. július 29-étől a tanács engedélyezte a vállalkozónak, hogy a helybeli Bauer - és a Király-féle téglaégető telepekről kiválogatott jó minőségű téglákat is átvegyen és felhasználjon. 1890. november 10-én a laktanyaépítő bizottság megszemlélte az építkezést és a felvett jegyzőkönyv alapján a következőket tapasztalta: a két kapuépület, a két főtiszti lak, a két altiszti lak, öt legénységi épület, és a Tokaji úton a csapatkórház épületei tető alatt, becserepezve állnak. A törzsépület tető alatt, kivéve a manzárd tetőt. A 6. számú legénységi épület még nines becserepezve. Úgyszintén nincs cserép a fogda- és zuhanyépületen. A torna- és vívóterem, a markotányos épület, a pótraktár, a szekérszín tetőszerkezete még nincs feltéve. A többi épületnek pedig még csak az alapfalai állnak.

37 21