Bene János: A nyíregyházi huszárok. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 31. Nyíregyháza, 1991)
Ekes Károly hon v. huszár főhadnagy vezette, aki erős iramban vitte át a kilenc altisztet néhány akadályon át, s csakhamar eltűnt a gyakorlótérről, hogy a vadászversenyhez az alkalmas terepet megtalálja. Körülbelül 10 perc múlva újra megjelent altisztjei élén, kik hatalmas ütemben követték a versenyt vezető „master"-t, aki egy sövénynél eleresztette őket, majd a mezőny megnyúlt, s egymás után érkeztek be a győztesek. Elsőnek Szabados András altiszt futott be Ernőd nevű lovával a 6. századból, őt Varga György követte a 4. századból Darázs nyergében, majd Varga János altiszt futott be Felcseren az 5. századból. Fél háromkor már a nagy akadályverseny kezdődött a cs. és kir. 10. huszárezred tisztikara, hadapródjai és egyéves önkéntesei részére, szolgálati lovakkal. Itt is a három tiszteledíjat a tisztikar adta. A versenyt két lóhosszal Engelbach Zsigmond hadnagy nyerte Lejjebb nevű lován. Másodikként Steiger Gyula hadnagy Phoebuson, harmadikként Jármy János önkéntes futott be Országleánya nevű lován. A harmadik szám 2000 méteres síkverseny volt, az Asszonyságok díja, ahol a három díjat Szabolcs vármegye úrhölgyei ajánlották fel. Az első két helyezett Liptay Béla vármegyei birtokos lova volt, a Karcsit Szemere, a Nagy-Kárját Gömöry főhadnagy lovagolta. Harmadikként érkezett Jármy János az Árvácskán. Fél négykor vette kezdetét a helyőrségi nagy akadályverseny, mely 5000 métert jelentett. Elsőként Sável Kálmán 10-es főhadnagy futott be „számtalan hosszal" előzve meg társait, majd Bacsák Pálb-ös százados lova érkezett, melyet Reök István hadnagy lovagolt, harmadikként Ékes Károly 5-ös főhadnagy indult volna, de a startnál állva maradt. A Magyar Lovar-Egylet által alapított Nyíri díj volt az ötödik szám, mely 2400 méteres síkversenyt jelentett. Itt a versenyt öt hosszal gr. Spauer lova nyerte, melyet br. Eltz főhadnagy lovagolt. A további sorrend: Szemere főhadnagy és Merveldt kapitány. Délután fél ötkor ismét akadályverseny indult az 10-es altisztek részére. Az első helyezettnek maga az ezredparancsnok, vértessi Weisz Ernő ezredes ajánlott fel díjat, a többieknek, egészen a 6. helyig a tisztikar. A verseny távolsága 3200 méter. E számban elsőként Gergely szakaszvezető futott be a 4. századból. Öt követték Vörös őrmester (4. szd.), Fuchs tizedes (2. szd.), László őrmester (4. szd.), Szakony szakaszvezető (6. szd.), Szőke szakaszvezető (3. szd.). Késő délután, utolsóként a mezei gazdák versenyére került sor. Minden lovasnak egyszer kellett megkerülni a pályát. Indulhatott minden olyan ló, melynek a gazdája Szabolcs vármegyében lakik. A verseny különlegessége az volt, hogy a lovat szőrén, tehát nyereg nélkül kellett megülni. E számban katonák már nem indultak, a versenyt Danes András nyerte Mándokról. Az csak természetes, hogy a versenyt hatalmas bál és táncestéllyel fejezték be tiszt uraimék és a városi előkelőség a Koronában. 25 A sok jóból a huszárlegénység sem maradt ki; számukra a gyakorlótéren - ahol a versenyeket rendezték - állítottak fel sátrat étellel, itallal megrakva. 1905-ben a szatmári lóversenyen Reök István honvéd huszárfőhadngy Little John nevű lovával megnyerte az 1000 koronás I. díjat, míg Hertelendy Miklós 14-es főhadnagy a tenyészverseny 600 koronás I. díját hozta el. 16
