Szabó Sarolta: Céhek Szabolcs vármegyében. (Jósa András Múzeum Kiadványai 30. Nyíregyháza, 1993)

V. A céhek belső élete és működése

menni, a mester és mesterné csizmáját megtisztítani, a legény keze alá készíteni a szerszámokat és anyagokat, a bőrkéreg áztatása, a műhely takarítása, ezen felül tartozott "minden mezei munkára ki menni es hűségesen dolgozni..." Pontos képet ad az inas helyzetéről, a mester kíméletlenségéről a következő nyírbátori eset: Nóvák János inasának azt parancsolta, hogy vigyen két véka (40 kg) gabonát Nagy Imrének: "a gyerek ugyan mondta, hogy nem bírom eh áztat el Mais ter Uram ... a gyerek el vévén a gabonát, a melyet . . . Kováts Sára és Oláh Sára láttak légyen, és áztat is mondották a gyereknek, hogy megszakad míg oda viszi." 146 ^ nagy teher cipelésébe a kisinas megbetegedett, emiatt a céh kivizsgálta az ügyet, aminek eredményét az iratok elkallódása miatt sajnos nem ismerjük. Az engedetlen inast a céh megbüntette; a büntetést a céh korbácsával hajtották végre. A nyíregyházi szucsök protocolluma két ilyen esetről számol be: 1826-ban Tomasovszky János inasát 12 korbácsütéssel büntették, mert a legénnyel illetlenül bánt: a másik esetben Hibián Sámuel inasát büntették meg lopásért és csavargásért. 14? Az inasnak nemcsak a szegődtetéskor, hanem felszabadításkor is fizetnie kellett a céhnek, emellett vendégasztalt is köteles volt adni a céh elöljáróinak. A nagykállói szűcs céh a következőket írta elő inasfelszabadításkor: "Tartozik az Inas tizen nyolcz czipóval, hét fazék étekkel, egy petsenyével, egy forint ára borral; annak utánna az Czéh ... petséti a146. Báthori István Múzeum Adattára 154-84. 25-26. 147. KISS Lajos 1929. 32.