Szabó Sarolta: Céhek Szabolcs vármegyében. (Jósa András Múzeum Kiadványai 30. Nyíregyháza, 1993)

V. A céhek belső élete és működése

zet a Mesternek, három esztendeig tanullyon igazán, az mell y Mester pedig inast akar megfogadni az inast két hétig szegődetlen megtarthattya, annak utána nem, ha bé akarja az inast szegődtetni, az két Céh Mestert hi ja házához, azok előtt szegődjék meg véle és az Mesternek az Inasnak rendit, rendtartásokat tartoznak eleibe adni..." Az inasnak járó ruházatról is rendelkeztek: két évig minden évben kap egy szőrcsuhát, egy nadrágot, két-két inget és egy gatyát, egy sarut, a harmadik évben "egy kis liczér posztó dolman tot és egy azonféle nadrágot" 143 ^s m

i

n

den héten dolgozhat egy napot magának saját anyagból,saját szerszámmal. A céhszabályok általánosságban határozták meg az inasszegodtetés körülményeit, a járandóságokat, de keveset szóltak az inas mindennapi feladatairól, kötelezettségeiről. A próbahéten a mester igyekezett magának megnyerni a kisinasnak valót. A beszegődtetés után alapvetően megváltozott a helyzet, erre a focéhmester is felhívta az inas figyelmét: "olyan lesz mint a seprő a háznál, mindenki parancsol neki m

" 144 Nemcsak a mester és a legények (segédek) keze alá kellett dolgoznia, hanem a mester feleségének parancsait is teljesíteni volt köteles. A nagykállói csizmadia inasok regulája 10 pontban határozta meg az inasok kötelességeit,amelyeket a beszegődtetéskor ismertetett a céhmester az inas előtt. 145 Mindennapi teendői közé tartozott a kútra vízért 143. SzSzMLt. IX. 5. A nagykállói csizmadiák artikulusai 1648. 12. pont 144. KISS Lajos 1929. 31. 145. SzSzMLT. IX. 5. A nagykállói csizmadia inasok regulái 1856. Ismertette: BALOGH István 1959. 289-292.