Szabó Sarolta: Céhek Szabolcs vármegyében. (Jósa András Múzeum Kiadványai 30. Nyíregyháza, 1993)

IV. Az iparosok életviszonyai a XIX. század első felében (az árvaszéki és hagyatéki leltárak alapján)

gazdasági eszközök, stb., az ingatlannál felsorolták a házat, a melléképületeket, a földtulajdont); a B rész a tartozási vagy szenvedő állapot, amely a vagyont terhelő tartozásokat tartalmazta: az ingatlanokra táblázott összegeket,az ápolási-temetési költségeket, egyéb tartozásokat. A követelési és tartozási állapot különbsége adta a tiszta vagyont. 125 A mesterek vagyona több részből tevődött össze. Egyik legfontosabb alkotóeleme az az ingatlan bírtok volt, amely házból, telekből, szőlőterületből, esetleg szántóföldből állt. Nyíregyházán a mesterek közel háromnegyed része volt háztulajdonos, a 437 mester közül hétnek volt 2 vagy annál több háza. Legtöbb háztulajdonos a tímár, szűcs, kalapos mesterek között volt, arányuk 90 X vagy annál magasabb. Még a legtöbb iparost számláló csizmadiáknál 77 X rendelkezett saját lakóházzal. A háztulajdonosok aránya a lakatosok (55 X), a suszterek (57 X), a gubások (61 X) körében a legalacsonyabb. 126 Zsemlitska Mihály csizmadiamester városi házát 2200 Rf-ra, a Tokaji útnál lévő két fél nyilas szőlőből az egyiket, amelyen borház is volt 600 Rfra, a másikat 400 Rf-ra becsülték. 127 Hoch János kovácsmester azon ritkaságszámba menő mesterek közé tartozott Nyíregyházán, aki városi lakóháza mellett másfél kötélalja földet is hagyott három gyermekére. 128 Ottmayer János kalaposnak lakóháza mellett volt még egy 1 3/4 rész és egy fél nyilas szőlője. 129 Nyíregyházán általánosan elterjedt, hogy a 125. SZABÓ Sarolta 1988. 287. 126. ÁCS Zoltán 1982. 35-51. 127. SzSzMLt. V. A. 102/1. 1821. 128. SzSzMLt. V. B. 1851:54. 129. Uo.