Szabó Sarolta: Céhek Szabolcs vármegyében. (Jósa András Múzeum Kiadványai 30. Nyíregyháza, 1993)

II. 2. A céhes ipar jellemzői Szabolcs megyében

haladó megváltási összegek előteremtésére, hogy szabaduljon a földesúri függés alól. A céhes mesteremberek érdekeit az ido múlásával leginkább a kontárok veszélyeztették.A mesterek nemcsak elvileg tilalmazták a privilegizált ipar űzését, hanem súlyos pénzbüntetéssel, áruiknak és szerszámaiknak elkobzásával is sújtották a céhen kívüli kézműveseket. 95 A mesterek minden lehetőséget megragadtak, hogy a céhszabályzatok által biztosított keretek között a kontárok tevékenységét korlátozzák. Ennek szellemében a püspökladányi csizmadia céh kérelmét, amelyben a kontárok ill. vidéki mesterek heti vásárokon való árusításának termékeik elkobzása terhe alatt eltiltani kéri, elutasította a következő indoklással: " .. az öszves nemzeti er 6 szilárdúlása alapját képező minden egyes polgár vagyonosodása el őségéiésse érdekeiből a' műipari s kereskedési üzleteknek minél tágasabb körben működését nem megszorítani, hanem előmozdítani hivatásunk ..." ezen túlmenően "a mellékelt adatok tanúsítása szerint a folyamodó kézimívesek készítménye nemcsak a vidéki, de a helybeli lakosság - mint első ruházati kellék - szüksége fedezésére sem elegendő." 96 A nyíregyházi kalapos céh mesterei azért panaszkodtak, mert a nyíregyházi heti vásárokat a "szokásba jött közönséges Szalmakalapokkal" elárasztották. Ezek árusítását Miskolcon,Debrecenben és Nagykárolyban megtiltották. Azt is sérelmezték, hogy míg ők rendesen fizetik az adót, viselik a városi terheket, addig a szalmakalapokat árusító vidékiek nem járulnak hozzá semmivel sem a városi közterhekhez, nekik 95. EPER

JESSY Géza 1967. 137. 96. O.L. Dep. Civ. 1847/2/251.