Szabó Sarolta: Céhek Szabolcs vármegyében. (Jósa András Múzeum Kiadványai 30. Nyíregyháza, 1993)

II. 2. A céhes ipar jellemzői Szabolcs megyében

Sokszor leírtak, elhangzott, hogy az iparosé"' főleg vidéken, a mezővárosokban és a falvakban téler folytatták mesterségüket, nyáron földet műveltek.Ez, űgy gondolom a két világháborű közötti időszak gya korlatának visszavetitése korábbi időszakokra.Ugyanis a céhes világban a mesteremberek mezőgazdaság: tevékenységét éppenhogy korlátozni igyekeztek. (Hogy ezt hosszű távon mennyire tudták betartani, erre az iparosok vagyoni helyzetének bemutatásánál térek ki bővebben.)Az úriszék 1799-ben megtiltotta a nyíregyházi mesterembereknek a földművelést és a marhatartást. 94 'Tapasztaltatvan az, hogy ezen városban a Mester Emberek a Haza Törvénye, közelebbről az 1723. Törvénnek 117 ^ik Tzikellye ellen, Mesterségeknek és kézi műveknek hátra vetésével, magokat paraszti mezei gazdaságra is agyak, és azáltal azon mezei gazdáknak, kik földművelésnél egyebet nem tanultak, ártalmakra és szegényítésére törekednek, sőt a . . . marhatartásban is bele egyeledvén a legelő mezőket, me 1lyek őket egy átalyában nem illetik azok tu1 kiknek a marha tartás, szaporítás és azzal való kereskedés valóságos kötelességek, az elöljáróknak és az uraságoknak minden engedelme nélkül el foglalyák, ezen úri székben meg határoztatott: hogy ezen túl ezen városban lakozó Mester Emberek sem mezőbeli paraszti gazdaságot mi vélni, és azáltal a szegény mezei parasztnak élelmét meg foly tani, sem marhatartással, s azzal való kereskedéssel, azok kik természetesen szükséges marhákat tartani a legelő mezőt el foglalni ne merészelyék, hanem folytassa kiki a maga kereskedését. . . " Az úriszék ezen tiltó határozata megmutatta a földesúri hatalom korlátozó voltát, és teszi érthetővé miért vállalkozott a nyíregyházi polgárság az erejét meg94. SzSzMLt. IX.2. doboz és V.A. 101/i. 40/40. 1793.