Szabó Sarolta: Céhek Szabolcs vármegyében. (Jósa András Múzeum Kiadványai 30. Nyíregyháza, 1993)

II. 2. A céhes ipar jellemzői Szabolcs megyében

II. 2. A céhes ipar jellemzői Szabolcs megyében (A céhes ipar szerkezete) Az északkeleti megyék, ahol a céhrendszer virágkora csak a XIX.században következett el, nemcsak a Felvidék,hanem az egész ország iparilag legelmaradottabb területei közé tartoztak. Az iparüzök számaránya sokkal rosszabb az országos átlagnál, Beregben 89, Ung megyében 88,Szabolcs megyében 78 lakosra jutott egy iparos 1847-ben. Ez az arány csupán Szatmár megyében (57) közelítette meg az országos átlagot és Zemplénben (43) volt jobb annál. 75 Bár Szabolcs megye iparosai számát tekintve jóval elmaradt az országos átlagtól, önmagához képest azonban mégis sokat fejlődött. 1720-ban mindössze 83 iparost, 97 kereskedőt és 51 molnárt találtak a megyében. 76 ev alatt az iparosok száma több mint 16-szorosára emelkedett, 77 ugyanakkor a lakosság számának növekedési üteme nem volt ilyen rohamos. Bár Szabolcs megyében a XV

11-XV

111.században is voltak céhek, de az abban dolgozók számáról,az általuk előállított termékek fajtáiról,mennytségéről nem maradtak fenn iratok. Az iparosokra vonatkozó és az egész megyét érintő összeírások, amelyek az összevetésre alkalmasak, két időpontból valók: 1828-ból 70 és 1868-ból. 7.9 Egyedül Nyíregyháza iparát lehet mélyrehatóbban tanulmányozni, nemcsak azért, mert a XIX. század folyamán mint a legdinamikusabban fejlő75. EPERJESSY Géza 1967. 52. 76. Szabolcs vármegye 1939. 305. 77. SzSzMLt. IV. B. 257. 4485/1868. jelzetű Szabolcs megyei iparos összeírás alapján. 78. SzSzMLt. IV. A. 7/a. 1828. évi összeírás. 79. SzSzMLt. IV. B. 257. 4485/1868.