Szabó Sarolta: Céhek Szabolcs vármegyében. (Jósa András Múzeum Kiadványai 30. Nyíregyháza, 1993)

II. 1. A céhek kialakulása

retein belül működtek a mesterségek képviselői, Nagykállóban a mesteremberek nagyobb száma lehetővé tette önálló céhek létrehozását. ***** Kallót a Balog-Semjén nemzetség egyik ága választotta birtokközponttul, majd ,mint a megyegyűlések székhelye emelkedett ki a környező települések sorából. A XVIII. század közepétől megyeszékhely volt. 43 1315-ben hetivásár tartására kapott jogot, 1390-ben évi vásár tartását engedélyezte Zsigmond király. Ennek következtében alakult ki az a gazdasági-kereskedelmi körzet, amelynek központja Kalló lett. (Akkoriban Vásáros-Káliónak nevezték.) A település jelentőségét erősítette,hogy volt benne aranyműves ház, kovácsműhely,községi malom,nyilvános fürdő, két templom és a Balog-Semjén nemzetség több tagja is itt épített kúriát. 44 Az ország három részre szakadása után a település a különböző fennhatóságú területek ütközőpontjába került.1570-1573 között felépült a vára, 45 amely a Putnok-Kassa-Szatmár végvári láncolat egyik legerősebb pillére volt. 45 Végváras hellyé válása következtében kikerült a vármegye fennhatósága alól, a várost a várkapitány kormányozta. 1605-ben Bocskai István Kallónak is megadta a hajdúkíváltságot,vagyis nemesi jogokkal ruházta fel az ott lakó hajdúkat, felmentette őket a paraszti terhek viselése alól. A város kiváltságos helyként könnyebb megélhetést biztosított, ami vonzotta a környező falvak jobbágy lakóit. A lakosság számának gyarapodásával együtt járt 43. MAGYAR Kálmán 1970. 14. 18. 44. MAGYAR Kálmán 1970. 33. 45. KOROKNAY Gyula 1970. 60. 46. BENCZÉDI László 1975. 84.