Szabó Sarolta: Céhek Szabolcs vármegyében. (Jósa András Múzeum Kiadványai 30. Nyíregyháza, 1993)

II. 1. A céhek kialakulása

az ipar és a kereskedelem fejlődése is. A várbeli katonaság,a város és a környező települések lakóinak igényeit a helybeli iparosok elégítették ki. Az iparosok olyannyira megerősödtek, hogy a XVII. század első felében sorra váltották ki a szabadalmakat. 1616ban a szabók, 1637-ben a csiszárok, 48 1648-ban a csizmadiák, 1651-ben a szappanfőzők, 1671-ben a szűcsök. 49 A céhesipar kialakulásában nagy szerepe volt a földesűri függőségektől mentes mezővárosi fejlődésnek, a céhek kiváltságleveleiket kivétel nélkül azokban az években kapták, amikor mint végváras hely nem tartozott sem földesúri,sem vármegyei fennhatóság alá. A vármegye sohasem mondott le arról,hogy fennhatóságát ismét kiterjessze Kallóra. Ennek az ideje 1711-ben következett be, amikoris a Rákóczi szabadságharc idején várát leromboltatták, majd hajdúkíváltságait eltörölték, ezzel visszakerült a vármegye fennhatósága alá. Azonban megmaradt megyeszékhelynek, itt építették fel 1769 és 1779 között a vármegyeházát, 50 amely 1876-ig, Nyíregyháza megyeszékhellyé válásáig, a megyegyülések színhelye volt. Nagykállót céhes központnak is lehet tekinteni, mert a megyében egyedül innen van tudomásunk arról, hogy fii iái is kapcsolatot létesített más települések mesterembereivel. Elsősorban Nyíregyházával,ahol egy 1793-as összeírás szerint csizmadia,kalapos, kovács, lakatos, kötélverő,szabó, szűcs,varga és molnár mesterek tartoztak Nagykállóhoz, mint anyacéhhez. 51 47. Szabolcs vármegye 1900. 152-153. 48. Szabolcs vármegye 1939. 305. 49. SzSzMLt. IX. 5. A nagykállói céhek iratai. 50. KOROKNAY Gyula 1970. 130. 51. SzSzMLt. V. A. 108. 126/46. 1793.