Szabó Sarolta: Céhek Szabolcs vármegyében. (Jósa András Múzeum Kiadványai 30. Nyíregyháza, 1993)

II. 1. A céhek kialakulása

îî. 1. A cehek kialakulása A céhek létrejötte,elszaporodása, az ipari termelés céhes kereteinek kialakulása az ország különböző részein jelentős eltérést mutat. Magyarországon a céhesedés fő időszaka a szabad királyi városokban a XVIII. század eleje, a mezővárosokban a XVIII.század vége, a falvakban a XIX. század eleje. 22 /\ mezővárosi és falusi céhek első fokon a földesúri nagybirtok,másodfokon a megyei törvényhatóság ellenőrzése alatt állottak és a XVIII. század második felében a szabadalmaikat is a földesúrtól nyerték. 23 A céhek Mária Terézia 1761. évi céhrendelete után is csak a földesúr hozzájárulásával terjeszthették fel kérelmüket a központi kormányszervekhez. A céhreform után csak azokat a céhkiváltságokat ismerték el törvényesnek, amelyeket a kancellária hagyott jóvá. 24 Azokon a településeken, ahol az azonos foglalkozású mesterek nem voltak képesek egyedül a céh alapitására,ott ún. filiálék jöttek létre. Egyes városok kölcsönadták a királytól vagy a földesúrtól nyert céhlevelüket más települések mestereinek. A kölcsönvevők az anyacéhvei filiális kapcsolatba léptek, amely egyben függő viszonyt is jelentett. Magyarországon a céhek "masodvirágzásában",a céhek gyors alakulásában a XVIII-XIX. században jelentős szerepet játszott a bécsi udvar,a központi hatalom. Míg Ausztriában és az örökös tartományokban a céhen kívüli ipart, ill. a tőkés ipart támogatták és a céhek visszaszorítására törekedtek,addig Magyarországon a céhrendszer feudális korlátainak fenntartá22. DÓKA Klára 1979. 84. 23. EPERJESSY Géza 1967. 8. 24. ÁCS Zoltán 1982. 26.