Szabó Gyula: Történeti és néprajzi dolgozatok Tarpáról. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 29. Nyíregyháza, 1989)

n.-k közelfiben, az egyházi magtár közvetlen szomszédságában. A Tóhátról (ma Árpád utca) utat készítettek a malmok megközelítésének biztosítása céljából. A II. József-féle első katonai felmérés térképlapján mind a szárazmalom kettős keringősátra, mind a Tóhátról kivezető út jól megfigyelhető. A Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltárban őrzött 1809-es összeírás szerint: "Itten vágynak az E.kklésiának két száraz Malmai, mellyek tulajdon költségén épültének 1766 dik esztendőben. . . "* A tarpai ref. lelkészi hivatal irattárában őrzött dokumentumok igen érdekes és értékes adatokat tartalmaznak a múlt század közepétől kezdve e malmokra. Az egyházközség 1858. július 11-én consistoriái is gyűlésen foglalkozott a főszolgabíró egyházi inptokra vonatkozó intézkedéseivel : "Szóba jött a helybeli segédlelkész úr előterjesztése nyomán miszerint e f. év július 1-én megjelent itt Tarpán a Cs. Kir. lett. ixözigazgatási Főszolgabíró úr az iránt, hogy azon két szárazmalmot, mely az egyházmegye régi okiratai szerint az egyház fundusan és költségén készült, de amelyet a Keparációk sikeresebben tétethetése tekintetibül a várossal közösen használt, hogy az újabb törvények szerint, melyek a községi vagyonok feletti őrködést a Cs. Kir. Közigazgatási Szolgabírói hivatalok tisztei közé teszik, mint tisztán város vagyonát adná haszonbérbe, az egyház kihallgatása előrej hivatalos értesítése és beleegyezése nélkül, tz ügynek tisztára deritése s a nyilt igazság érdekiből határoztatott: Hogy mennyiben e malmoknak az előidőkben a maga íundu• sara építését, régi okiratoknál fogva, az egyház a maga saját költségén tétette, de később a reparációna'sikeresebben tétethetése tekintetibül -- mint különbéi 64