Szabó Gyula: Történeti és néprajzi dolgozatok Tarpáról. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 29. Nyíregyháza, 1989)

AZ EGYHÁZKÖZSÉG JÖVEDELMEZŐ ÉPÜLETEI ÉS EGYÉB JAVADALMI FORRÁSAI 1. A református egyház szárazmalmai Tarpa község történelmi hagyományokban gazdag múltja mellett több más, érdekes és figyelemre méltó építményre szeretném felhívni e dolgozatban az érdeklődők figyelmét. Ezekhez az építményekhez tartoznak a tarpai szárazmalmok is. A jelenlegi nagyközség igazában véve sohasem volt nagy, bár volt idő, amikor egy évszázadon át mezővárosi rangot viselt. Mindazonáltal kevés település dicsekedhet olyan múlttal, történelemmel, ősi hagyományokat bizonyos vonatkozásban napjainkig is őrző eredményekkel, mint e nagyközség. Községünk a Tiszahát központja volt. Több őrlőüzem is működött itt egyidöben. Idejárt az egész környék. Így a malmok nemcsak gabonát őröltek,hanem az emberek tudatát is formálták. A tájékozódás,az információszerzés központjai is voltak: itt cserélték ki az. emberek a tapasztalataikat, ismereteiket. E dolgozatban a rendelkezésre álló adatok alapján, valamint a ma is élő emberek elbeszélései nyomán képet szeretnék adni az örlőüzemek működéséről, múltjáról, történetéről. Itt csak az egyházközség kettős szárazmalmát "taglalom, míg a Tarpán működött többi szárazés szélmalomról e kötet más helyein szólok. Az egyházközség kettős szárazmalma a volt Beregi Református Egyházmegye régi okiratai szerint a "Sziget" nevű helyen, az egyház fundusán álltak és annak költségén épültek. A Sziget belterület volt a lelkészlakás kertjé63