Szabó Gyula: Történeti és néprajzi dolgozatok Tarpáról. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 29. Nyíregyháza, 1989)

5. Rangosabb helyeken azonban,akik nemcsak házihasznál atra, hanem főleg értékesítésre szánták aszalványaikat, komolyabb befektetést eszközöltek és aszalóházat építettek. Az aszalóház általában az udvar végén,a szilvás elején volt építve. Azért a szilvásban, mert nyáron szalmát, szénát kellett tárolni az udvaron és az aszalóházból,ahol tüzeltek a szikra elmehetett és könnyen tűz keletkezhetett. Az aszalóház megépítése nagy költséggel járt. Mégis érdemes volt, mert a feljebbvaló esztendőkben nem volt még olyan nagy divat és jövedelem a pálinkafőzés. Ott a— hol akár házikertekben, akár külterületen nagykiterjedésben voltak a fák, szinte maguktól kínálkozott a feladat, hogy a gyümölcsös elején, vagy közepén kisebb-nagyobb kis házikókat építsenek aszalás céljaira. Régi időkben a háztartásból nem hiányozhatott az ászalvány. A mindennapi táplálkozáshoz hozzátartozott. A szilvaleves, aszaltszilva habarva kitűnő étel volt. Hegyi Józsefné. Árpád utcai lakos így mondja ezt el: "A forró vízbe beletettük az aszaltszilvát és egy jó kanál lekvárt és amikor láttuk, hogy nemsokára megfő, egy kis rízskását vetettünk a tetejére. Behabartuk és amikor ez megfőtt, olyan főzelékféle volt, ízletes és finom. Olyan vót ez, mint a jó befőtt. " Helyesen állapította meg Nagy Sándor Állami-díjas pomológus: ~A szilvaféléket az egységes táplálkozásban meg kell becsülnünk.Bennük felhalmozódó, kedvező hatású anyagok legfontosabbja a 10-15 2-os cukor néptáplálék volt. Beregben a nép nem szenvedett cukorhiányban. A népélelmezésben a múlt századokban jelentős szerepet vitt ez a szeptemberben érő, színes gyümölcsű, nagyon édes és rendkívül bőven termő penyigei — népiesen nemtudom, vagy nevenincs szilva -. Vitamin anyaga is 51