Szabó Gyula: Történeti és néprajzi dolgozatok Tarpáról. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 29. Nyíregyháza, 1989)

közismert. Egy félkiló szilva elfogyasztása a szervezet napi C-vitamin szükségét fedezi." Hegyi József 81 éves, Árpad u. 60 szám alatti lakos portáján ma is talán a legjobb állapotban áll az általa épített aszalóház. Építésének történetét igy mondja el: "Amikor megnősültem, hozzákezdtem az élethez. Láttam ezt a nagy kertet, nem tudtam mit csinálni a rengeteg szilvá­val. Elhatároztam 1925-ben, hogy ide épitek egy aszalóhá­zat. Hozzá in kezdtem. Az első dolgom az volt, hogy követ vettem a kőbányából és azzal raktam meg a fundamentumot, majd vályogfalat húztam rá, lepadlásoltam és megcsinál­tattam a tetőszerkezetet is. Azután, amikor az épület már állt, hozzákezdtem a belső részek beszerzéséhez és kiala­kításához, vót itt abban az időben egy Lövi nevű zsidó bádogos, elmentem hozzá és felvállaltattam vele a tüzelő­kályhát. Nagyon komoly összeget fizettem érte.~ Ebben az aszalóházban ma is minden a helyén van. Kb. 5-6 méter hosszú épület, amelynek mindkét végén ajtó \/an. Egyik végén, ahol be— és kirakták a gyümölcsöket, a másik végén a fedett tüzelőtér. A fedett tüzelőtérből tüzeltek a ház földjének a közepére benyúló, kb. 2 méter hosszú, gömbölyű, koporsófedelű, vastag pléhtűzkályhába. Ezt a tüzelőkályhát pelyvás sárgaföldagyaggal letapasztották, megszáradt, kiégett és igy adta a hőt. Az aszalóház legfontosabb kelléke ez a tüzelőkály­ha. A koporsó kiképzésű pléhkályha bele van építve egy vályogágyba. A ház egymással szemben levő hosszú falán párhuzamosan, de különböző méretekben gerendák vannak be­építve. Ezekre a gerendákra keresztben a tüzelőtér fölött és azon túl is rudak voltak elhelyezve és ezekre a rudak­ra rakták rá az aszalókasokat. Az aszalókasokon volt a 52

Next

/
Thumbnails
Contents