Szabó Gyula: Történeti és néprajzi dolgozatok Tarpáról. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 29. Nyíregyháza, 1989)

Hft—Hat kosár. Mikor ezeket megöntötték, két asszony megfogta és vitték a csúszdára. Van, ahol a csúszdát sorolónak is mondják. A csúszda, vagy soroló házilag készített deszka, amelynek hossza kb 2—3 méter, kétoldalán odaszegezett léccel. A csúszda végét feltették egy magas tárgyra (esetleg a szilVagyűjtokád tetejéhez),a másik végét pedig a földön hagyták, esetleg egy üres kosárba tették, így a csúszda lejtőt képezett. Amikor az asszonyok, vagy a gyerekek hozták a kosár szilvát, egyből felöntötték a csúszdára, ott egy asszony két kézzel szortírozta, a leveleket kikapkodta belőle,ágakat eltávolította és a szilva közben gurult lefelé a kosárba. Oda már levelek nem jutottak, csak a tiszta szilva került a kosárba. Egy kosár szilvának a csúszdán való szortírozása pillanatok kérdése. Van aki ott tart maga mellett egy locsoló vizet is és néha megönti a csúszdát, hogy a levelek odatapadjanak. Ezt a folyamatot akár állva is elvégezheti egy személy. De nagyon fontos művelet, mert a kádba kerülő szilvának tisztának kell lennie. Amikor a fát rázzák,a szilva messzire is elgurul, nem mind esik a ponyvára. Ezeket az asszonyok és gyerekek kis kosarakba és tisztán szedik össze. Minden szilvásgazdának vannak kádjai. Ezeket a kádakat a gazda még a szilvarázás előtt maga teszi rendbe. Kiforrázza, meghúzza, esetleg néhány napig vizzel is feltolt*, hogy bedagadjon. Ha nagyobb hiba van a kádakkal, akkor a kádármester javítja meg. A kádak méretei különbözőek. Általában fenyőfából, vagy tölgyfából állítják öszsze. Szép, napsugaras őszi időben hangulatos társaság szokott összejönni. Szedés és egyéb munka közben kialakulnák a csapatok. Az egész munkafolyamatnak szervezettnek kell lenni, mert csak akkor van eredmény. A lekvárnak 35