Szabó Gyula: Történeti és néprajzi dolgozatok Tarpáról. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 29. Nyíregyháza, 1989)

diktálják a temetési énekeket, ha azt mindenki tudja. Ez a rend.< Említettem volt, hogy a kézzel írott temetési énekeink között akadnak olyanok, amelyek evangéliomi értéküket tekintve elfogadhatatlanok. Közülük egy nagyon szép, saját dallammal biró,igazán megható behantolás utáni éneket szeretnék itt bemutatni; ezt még napjainkban is énekelteti a tarpai énekvezér, bár már csak az idősebb nemzedék ismeri - szerencsére. Primitívnek is mondhatnánk, amely egyáltalán nem illik a keresztyén egyház szertartásába. Bármilyen más alkalommal is el lehetne énekelni: "Pihenj már boldog test, nyugalom Veled Elzáratott tőlünk nyájas kebeled. Pihenj, kikísértünk a temetőbe Itt viríts ki nekünk minden időben. A mirtuszok tiszta gyöngye és az életnek kelleméi A halálnak gátat nem vetnek Nem halsz meg te is hát, nem miközülünk, Élni fog emléked, amíg csak élünk. " (Ismétlés onnan: "A mirtuszok tiszta gyöngye..."*) Figyelni kell tehát a lelkésznek is a temetések alkalmával diktált szövegre, mert könnyen megtörténhet, hogy az igehirdetés mellett a verses búcsúztató is elhangzik. A kéziratos énekeskönyveknek sok fajtája és felosztása van; ezek alapján énekel a gyülekezet. Az énekeskönyvek énekeit a temetések menetének megfelelően négy nagyobb csoportra oszthatjuk: 1. Főénekek, 2. Utiénekek, 3. Síriénekek, 4. Záróénekek. 1. A főénekek valamelyikével indul a temetés; ennek kiválasztása mindig attól függ,kit temetünk. Régen a ház19