Szabó Gyula: Történeti és néprajzi dolgozatok Tarpáról. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 29. Nyíregyháza, 1989)

"Angyalt viszünk, keresztyent hozunk!" Mikor pedig visszajöttek a gyerekkel, megint csak előre eresztette a keresztszülőt és ezt a szöveget mondták: "Angyalt vittünk, keresztyént hoztunk. A Jóisten tartsa meg hazánknak, egyházunknak, szüleinek, keresztszüleinek és mindnyájunknak örömére és díszére!" Ekkor a gyereket letette az é— desanyja mellé. Az asztal készen volt az ebédhez, körülülték. A bábaasszony azonban hamarosan megkérdezte, hogy nem volna-e itt egy üres tányér a közelben? Persze mindenki tudta, hogy miért kérdezi. Odaadtak neki egy tányért, odatette az asztal közepére, majd feltették az e— bedet, mert volt húsleves, főtt krumpli hússal, fasirozott, töltött káposzta és két-háromféle sütemény. A bába közben megszólalt: "Kilyukad a feneke a tányérnak!" De tudták azt, hogy miért mondta ezt, és ekkor mindenki abba tett pénzt. Legelőször a keresztszülők tettek bele, majd a családtagok. A keresztszülők ezenkívül a gyerek pólyájának a megkötő madzagja alá is tettek pénzt, ez a gyereké volt. így telt el a délután az asztal mellett. Másnap, a keresztelő után a komaasszony volt az, a— ki füzérebédet vitt a gyerekágyasnak. Füzérebódet lehetett vinni egy karral, vagy két karral, sőt még segítő személyzettel is. Egy füzér A darabból állott. A füzére— béd komaszilkébe volt rakva. Ez a komaszilke lehetett porcelán, mintás, díszes, de lehetett agyagból és bádogból is. A komaszilkében volt a húsleves, a komacsészékben pedig a töltöttkáposzta, paprikáscsirke,főtt hús mártással. A másik füzérben rántott hús rizsával vagy tarhonyával, tejbefőtt kása, gríz vagy rizskásakoch,hogy minél több tejes legyen. Egy szilkében vagy csészében madártej is volt, s mikor ez elfogyott, egy kis vízzel meglötykölték és az ágy alá beöntötték. A füzér rojtos koma kendőbe 138