Szabó Gyula: Történeti és néprajzi dolgozatok Tarpáról. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 29. Nyíregyháza, 1989)

hogy perutat nem kísérel meg. Változás mégis történt, ugyanis Tégli József meghalt. Tégli József örökösei (Tégli Anna, Tégli Erzsébet, Tégli Mária és Tégli Karolina),klgyósi lakosok beadványnyal (intő levéllel) fordultak a Beregszászi Királyi Járásbírósághoz. Ebben előadták azt, hogy apjuk és Simon Károly, egy 1870. febr. 27-én kelt szerződés értelmében szélmalmot építettek, amely nem üze.nel és pusztulófélben van. A sérelem az, hogy Tégli József örököseinek malomjog fejében a kigyósi egyháznak évenként tiz köböl életet kell hasztalan fizetniük. Mivel ez a kötelezettség csak akkor szűnik meg, ha a malmot szétbontják, de ehhez Simon Károly nem akar hozzájárulni. Bejelentik, hogy a további fizetési kötelezettségeket Simon Károlyra ruházzák át. Kérik a Járásbíróságot, hogy az intő levél első példányát Simon Károlynak kézbesítsék. Ez meg is történt, 1079. Január 21-i keltezéssel. A klgyósi szélmalom további sorsáról nem tudunk, de az ezzel való foglalkozás nem is a mi feladatunk. Mégis el akarom mondani azt, hogy annak idején nagy vihart támasztott a klgyósi szélmalom. Nem véletlen, hogy Pokolmalomnak nevezték. Orosz Ferenc, volt kigyósi lakos, aki jelenleg Budapesten él, a következő történetet mondta el Papp Béla tarpai lakosnak: Nálonk Kígyóson volt egy szélmalom, ami "Simon ós Társa~ nevet visel te.Édesapától hallottam - mondta Orosz Ferenc -,hogy ezt a nép Pokol-malomnak nevezte. Lakásunktól keletre volt egy hatalmas nádas, annak közepén volt egy lápos tó. Abban a nádasban sokféle kígyók,krokodilok,' éneklőkig 'ók voltak. A szélmalom ennek a partján volt. A mérgeskígyóktól való félelem miatt a lakosságnak nem volt 118