Szabó Gyula: Történeti és néprajzi dolgozatok Tarpáról. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 29. Nyíregyháza, 1989)
ben azt is jelenti, hogy Tarpa mezővárosban csaknem egyidőben, ilyen vagy olyan feltételek mellett hat malom is üzemólt. Nem számítva ebbe a két vízimalmot, amelyekről később szólok. • Ez a számadási jegyzékfüzet 12 oldalból áll és 78 kiadási tételt tartalmaz. Ennek lényege az, hogy Tégli József és Simon Károly az 1870. február 27-én kelt szei— zŐdés értelmében szélmalmot építettek úgy, hogy a szélmalom kettőharmad része Tégli Józsefé,egyharmad része pedig Simon Károlyé volt. Ez a szélmalom azonban nem volt jövedelmező. A számadási jegyzék egyik oldalán ezt a beírást találjuk: Az 1871. év február 11-én tartott számadás szerint az eddigi összes költség teszen hatezerhétszázhatvanöt forintokat. Ezen összegbe eddig fizetett Simon Károly ur kétezerkétszázötvenöt forintot és visszafizetni való mutatkozik száznyolcvankét forint hetvenkétkrajcár Simon Károly részire Tégli József úrtól, mivel ezen 187.72 -vei többet fizetett harmadánál. Hogy ezen számadás valósággal igy történt bizonyítom Tégli József névaláiró Tóth János. Feltehetőleg Tégli József nem bírt kellő vagyonnal, mert Simon Károly által vezetett számadási jegyzékben gyakran találunk ilyen bejegyzéseket: "Tégli Józsefnek adtam 585 ft-ot~; "Ismét Tégli Józsefnek 300 ft-ot"; "Munkácson vasért adtam 310 ft 77 kr-t"; stb. Sok más egyébbel együtt csak az első lapon 1820 ft és 89 kr a kiadás! 1872. december 1—én, amikor összeszámolták a szélmalom építésére kiadott Összeget, Simon Károly szükségesnek látta, hogy Tégli József tegyen egy olyan nyilatkozatot. 117