Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

dombból mintegy 300 négyszögöl nagyságú területet már elbányásztak, s a sírok ebből kerültek ki. A munkások csak annyira emlékeztek, hogy azok kb. 50 cm mélyen helyezkedtek el. Kiss Lajos ekkor rövid, 3 napos leletmentéssel próbálta hitelesíteni a lelőhelyet, melynek során nagy mennyiségű kerámiát, (a gödör keleti és déli oldalánál) ill. sírokat talált (a gödör nyugati oldalánál). A beleltározott töredékek alapján már ekkor kiderült, hogy a rézkori temetőn kívül kevés, objektumokkal meg sem fogható AVK anyag is van a lelőhelyen. (Petróczy 1945.) A JAM 56.8.1.-7. ill. 57.62.17.-18. szám alatt beleltározott töredékei között vékonyfalú, fekete sávos festésű, vékonyfalú, szürke, kárcolt vonaldíszes, nagyon vékonyfalú, sűrűn bekarcolt vonaldíszes, vörös inkrusztációval díszített töredékek, perem alatt lyuksoros fazék, obszidián penge, kőbalta, obszidián rög fordulnak elő. 1951. október 23-30. között Patay Pál rézkori telepkutatás keretében ismét rövid szondázó ásatást kezdett a lelőhelyen. A feltárás során AVK, középső- és késő-rézkori, római kori, középkori kerámiát, 2 sír maradványait és néhány gödör alig megfogható körvonalait találta. Újkőkori leleteket az l/A felületről, az I/B felületről, a III/F 1. ásónyomból, a III/F 2. ásónyomból, a III/G 1. ásónyomból, a III/G 2. ásónyomból, az l/F 2. ásónyomból és az egyetlen zárt objektumból, a 3/G felület A-gödréből gyűjtött. A beleltározott kis mennyiségű kerámia között pelyvás soványítású, díszítetlen, hengeres nyakú, öblösödő edény oldaltöredéke (57.63.41.), kettőskónikus díszítetlen csupor töredéke (57.63.42.) és erősen kopott felületű, bütyökdíszes oldaltöredék szerepel. (57.63.43.) A felüle-