Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

tekről összegyűjtött anyagban félgömbös, karcolt vonaldíszes tál töredéke (56.9.41.), egyenes oldalú díszítetlen vagy bütyökdíszes, felületén durván megmunkált fazék darabjai (56.9.43. ,44.) X. tábla 6.), perem alatt lyuksoros fazék (56.9.61.) X tábla 1.), fordított csonkakúp alakú, belül sávosan vörösre festett tálka töredéke (56.9.109.), csőtalpas tál (57.63.20.) karéjos peremű tál (57.63.26.), díszítetlen, virágcserép alakú fazék oldaltöredéke (57. 63.27.) és obszidián penge (57.63.40.) található. (X.-XI. tábla) JAM 56.8.1.-7., 56.9.40.-45., 56.9.51., 56.9.56.-65., 56.9.90.92., 56.9.102. ,109., 57.62.17.-18., 57.63. 12.,15., 57.63.19.-28., 57.63.40.-43. 11. Tiszadob-Úkenéz Csallány Dezső 1957. október 8-i jelentéséből tudjuk, hogy a holt-Tisza mellett kubikmunkák közben csontok, cserepek, épületmaradványok kerültek elő az ókenézi határrészben. (JAM Adattár) A helyszíni szemlén Csallány D. megállapította, hogy az egykori ókenézi település helyén - amit az 1888-as árvíz után számoltak fel, s ami a Tisza szabályozása előtt a Tisza jobbpartjára esett - egy V. századi és egy bizonytalan korú sír és nagyobb mennyiségű kerámia került felszínre. (Csallány 1958., Kalicz-Makkay 1977. 406. lelőhely, 37-39. tábla) A kubikgödör közvetlen környezetében gyűjtötte az újkőkori töredékeket. (Kalicz-Makkay 1966.) Az október 4-5-én végzett "leletmentés" eredményeként a JAM Régészeti gyűjteményében 61.15.1.-33. leltári szám alatt őrzött kerámia megoszlása a következő: legnagyobb 78