Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

pelyvával erősen soványított, plasztikus bordadíszes, benyomkodott peremű, tölcséres nyakú, öblösödő nagyméretű hombáredény töredéke található, mely Jármy Tamás ajándékaként került a múzeumba 1901-ben (IX. tábla 2.) egy simító kővel együtt. (JAM 55.37.1., 56.100.1.) 9. Tiszadob-Hosszú erdő Két kőbalta és egy kőbalta töredéke szerepel a JAM gyűjteményében közelebbi adat nélkül. (56.101.1.-3.) A lelőhely az egykori Tisza "túlpartjára", az un. Sajó Tisza menti területre esik. 10. Tiszadob-Borzik 1938. július 11-én Sőregi János, a debreceni Déri Múzeum igazgatója értesítette Kiss Lajost, hogy Tiszadob határában a Borzik-tanyán, a miskolci református püspöki birtokon téglakészítés alakalmával rézkori sírokat dúltak szét. (Alispáni jel. 1938.) Az ott dolgozó Erdős Mihály téglaégető munkás, hajdúböszörményi lakos 3 edényt és 21 darab márványgyöngyöt Maghy Zoltán böszörményi festőművésznek adott el, aki ezeket július 11-én bevitte a Déri Múzeumba. Erdős Mihály elbeszélése szerint több mint 50 sírt pusztítottak el. Kiss Lajos ilyen előzmények után július 26-án ment ki a helyszínre. A lelőhely a községtől délkeletre mintegy 8-10 km-re eső Borzik tanyától nyugatra, a Király-ér mellett van. (Kalicz 1956., Kalicz-Makkay 1977. 405. lelőhely) Kiss Lajos helyszíni szemléje során megállapítota, hogy a