Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

1. Tiszadada Gróf Edelsheim Gyulai Lipót birtokáról az , akkori bérlő, Meisels Dezső 1902. július 25-én több tárgyat ajándékozott a múzeumnak. A Nyírvidék két nappal későbbi számában Jósa András számolt be a leletekről.(Jósa,* 1902) Leírta, hogy a tárgyak szántáskor "téglasírből" kerültek elő, s felsorolta azt a 12 darabot, ami bekerült a múzeumba. Azt is megtudjuk, hogy a leletek mellett csontokat is találtak (Kalicz-Makkay 1977., 76. o.) A JAM Régészeti gyűjteményében Tiszadada-Téglasír lelőhelyről - egy fenőkő, egy rézkori köcsög, egy korabronzkori fedő töredéke és öt római kori edénytöredék mellett - egy kettős csonkakúp alakú, díszítetlen, enyhén szögletesedő újkőkori tál (JAM 55.27.1.) található. (I. tábla 2.) (Kalicz-Makkay 1977. 174. tábla 14.) Hiányzik viszont az a csőtalpas tál, amely a lelőhelyre már igen korán méltán hívta fel a figyelmet (I. tábla 1.) Jósa András rajzai és adattári feljegyzései után először Tompa Ferencnél bukkan fel a "csőtalpas, piskóta alakú bekarcolással díszített edény", melyet- a lelőkörülmények fentebb leírt módja miatt - Tompa az addig ismert egyetlen sírmellékletként határozott meg, (Tompa, 1929. I. tábla 1.) majd nyomában a későbbi feldolgozások is így veszik számba az edényt. (Korek-Patay ' 1958., Korek I960., Kalicz-Makkay 1977. 404. lelőhely, 169. tábla 14.) A 14,6 cm magas, 17,7 cm peremátmérőjú edényről (rajza Jósa feljegyzései nyomán készült rekonstrukció) igen kevés információ áll rendelkezésünkre. A lelőhely pontos meghatározásának hiányában arról csak annyit tudunk, hogy a Tiszadada-Kálvinházi lelőhelytől 68