Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

nem messze lehetett, ott pedig újkokori sírok is kerültek elő. Ebben az esetben azonban a csontok előkerislése egyáltalán nem teszi kizárólagossá a leletek sírmellékletként való értelmezését (ráadásul bonyolítja a képet, hogy miután Jósa a tálat bronzkorinak határozta meg, a kutatás jó ideig csak a csőtalpas tállal számolt). A leletek értelmezéséhez csak annyit tudunk hozzátenni, hogy a tál és a csőtalpas tál meglehetősen kevert leletanyag és csontok társaságában került elő, s Jósa szándékával ellentétben soha nem történt meg a hitelesítése, így a közelebbi előkerülési hely meghatározása sem. (A leletek között teljesen ép a rézkori köcsög és a két újkokori edény, ill. a bronzkori fedő kis része tört le.) 2. - közelebbi megjelölés nélkül Tiszadadáról a MNM Régészeti gyűjteményében 24/1948. szám alatt rézkori cserepek mellett egy karcolt vonaldíszes, erősen kopott töredék található. 3. Tiszadada-Éneklő dűlő Gombás András 1965. augusztus 27-én terepbejáráson nagyobb mennyiségű újkokori kerámiát gyűjtött a lelőhelyen, amely a községtől délnyugatra, a Tiszalök-ÓhatPusztakócs közötti vasútvonal északnyugati oldalán, egy észak-déli irányú dombsoron húzódik. A kerámia anyagban egyaránt előfordulnak vastagabb falú, durván megmunkált tárolóedények töredékei (tálak, fazekak, perem alatt lyuksoros fazekak 66.28.16., 66.28.25. 66.28.82.) és karcolt díszű, vékonyfalú, edények darabjai (kívül-belül karcolt díszes tál 66.28.53.), fehér inkrusztációval díszített vonaldíszes töredék (66.28.62.), 69