Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

szemközti parton lévő településére vonatkozik. Az adatra Németh Péter hívta fel figyelmemet, amiért köszönetet mondok neki. A Szabolcs-Szatmár megyei Levéltárban őrzött XVIII. századi un. Sexty-féle térkép az átkelőhelyek között felsorolja a lökit is. Szintén rév-helynek jelöli Kerekes Imre: A Szabolcs-Szatmár megyei közutak története c. munkája. Nyíregyháza, 1982. 9. ábra. 15/a A 2. és 3. számú gödör újkori. 16. Németh Péter szives szóbeli közléséből tudom, hogy Árpád-kori telepeken hasonló méretű és módon kiégetett gödröt füstölt hal tárolására használták. Hozzá kell tennünk, hogy a tiszalöki gödörből semmilyen állatcsont nem került elő. 17. A késő neolitikus aszódi telepen figyelt meg kemence alapot Kalicz N. 18. Hasonló körülmények között megfigyelt középső neolitikus hombáredényről számolt be Sz. Máthé Márta Hencida-Szakona lelőhelyről. Rég.Füz. I. 38., 1985. 13. o. 18/a Szintén az előzőekhez sorolható a tiszavasvári-paptelekháti telep. 19. Érdemes megemlíteni, hogy az ilyen nagyméretű tárolóedények a Szatmár-csoport kerámia készletéből teljesen hiányoznak. 19/a Hasonló jelenség volt megfigyelhető a római kori kerámiánál is, ld. pl. Párducz Mihály: A szarmatakor emlékei Magyarországon III. CLX. tábla 26. A leletek vizsgálata után ezt a problémát H. Vaday Andrea korrigálta: Vaday Andrea - Vörös István: Szarmata település Kunszentmártonban SzMMÉ 1979-80. 117-139. o. II. tábla 15.