Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

20. A fehér inkrusztációval díszített kerámia esetében azonban az esetleges szinter lerakódást sem lehet figyelmen kívül hagyni. , 20/a Az AVK csoportjainak feldolgozása kapcsán számtalan esetben azzal a problémával került szembe a kutatás, hogy a különböző, egymással kapcsolatokat sejtető csoportokat egymással összefüggő fogalmakkal jelölte, azonban ennek magyarázata elmaradt. így az esztár - és Szamos-vidéki csoport az AVK-n belül a festett kerámiás népesség különleges, a többitől eltérő egysége lett; a sátoraljaújhelyi-típusú kerámia szintén külön besorolást kapott. A díszítésbeli eltérések nagyon egyszerűen eldönthetőek, azonban véleményem szerint ennél többről van szó. A korai neolitikum tárgyalásánál kiemeltem azt a tényt - amit a kutatás az utóbbi időben hangsúlyoz hogy a genetikai összefüggések a területi elkülönülés mellett a gyökereiben már itt jelentkező festés miatt sem egyértelműek. A középső neolitikum csoportjainak ugyanilyen jellegű vizsgálata azt az eredményt mutatja, hogy az AVK-n belül a festett kerámiás komponensekkel legalább olyannyira kall számolnunk, mint a karcolt díszes, klasszikusnak számító emlékanyaggal. Ennek az összefüggésnek a megvilágítására jelen dolgozatomban nem vállalkozhatom, hiszen ehhez a teljes vonaldíszes anyag - ilyen szempontú vizsgálata lenne szükséges. 21. A szlovák kutatás Barca-III-ban, az AVK korai szakaszával párhuzamosítható leletegyüttesben szintén talált ilyeneket. 22. Csak megemlítjük, hogy egészen más aspektusból, de már Csalog 3. felvetette a bükki és a tiszadobi mű53 •