Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

cser-Borzsova puszta JAM 55.2.1.), ill. a tiszadobi csoporthoz tartozó darabok. (Id. Tiszadada, KaliczMakkay 1977. 404. lelőhely) A debreceni Déri Múzeumba 1985-ben Újtikos-Köztemető lelőhelyről sírásás közben talált, Szatmár-csoport korú cserepeket vittek be. A leletek előkerülése, topográfiai helyzete nagyban befolyásolhatja az alföldi korai-neolitikumról alkotott elképzelésünket. A leletekre vonatkozó információkért Hajdú Zsigmondnak mondok köszönetet. Kalicz N. és Makkay J. (1977.) lelőhely térképe alapján meggondolandó ténynek tartom, hogy az általuk meghatározott Szatmár-csoport korú és korai AVK lelőhelyek a Tisza két, egymással szemközti karéján (a Tisza felső folyása mentén és a Szamos vidékén ill. a Bodrog torkolatától délre eső folyószakasz mentén), valamint a Hortobágy peremén helyezkednek el. A területen feltárt két nagyobb telep TiszavasváriKeresztfal - és Paptelekhát feldolgozása már megtörtént. (Kalicz-Makkay 1977.). Ennek alapján a nyíri Mezőség és a. Nyírség területén viszonylag könnyű az újkőkori lelőhelyek topográfiai azonosítása. A római kori kereskedelmi utak szintén ezen a vonalon mutathatók ki. Pontos meghatározásukat legutóbb Istvánovits Eszter: Északkelet-Magyarország területének római kori története c. kandidátusi értekezésében vé-^ gezt.e el. Adatai felhasználásáért köszönetet mondok. Ugyancsak ezt áz útvonalat használták a középkor folyamán is. Anonymus: Gesta Hungarorum-ában a "látii révre" vonatkozó utalást találunk. (Anonymus, 20. "in portu Ladeo"), amely a tiszalöki átkelőhely 51