Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

Tisza meder áthelyeződését mai helyére sokkal korábbi időszakra teszik. (Borsy, 1987., 1988.) Ennek értelmében a "

felső-pleniglaciális időszak (i.e. 29000-13300) elején a Nyírséget É-ről és K-ről övező területek süllyedni kezdtek. Mivel a Bodrogközben és a beregi síkságon a süllyedés erősebb volt, mint a szatmári részeken, a Tisza az Ér-völgyet elhagyta és északnyugatnak fordult, majd a Bodrogköz felé vette újtját. (A Szamos néhány ezer évig még az Ér völgyében folyt le, azt csak mintegy 16000-14000 évvel ezelőtt hagyta el, és a beregi síkságon csatlakozott a Tiszához)". Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a nyíri Mezőségen az általunk vizsgált korszakban - a középső neolitikumban a mostanihoz közelítő - természetesen szabályozás előtti - medrében folyt keresztül a Tisza. A lelőhelyek topográfiai elhelyezkedése ezt nagyban igazolja. Id. később.) Banner János, majd őt követően B. Kutzián Ida, Trogmayer Ottó kutatásai jóval korábban, sokkal "előrehaladottabb" állapotban vizsgálták a dél-alföldi Körös-kultúrát. A kutatás hosszú időn keresztül szinte teljesen figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a Szatmár-csoport lelőhelyei mellé nem tudja felsorakoztatni a korai AVK lelethorizontot. A méhteleki lelőhelyet Korek 3. is a Körös-kultúrához sorolja. A dolgozatban nem foglalkozom a kultúrák időrendjének meghatározásával, mivel a kronológiai viták jelenlegi helyzete alapján ez nem tűnik megoldhatónak. . A korai AVK-nak meghatározott leletek szórványból vagy felszíni gyűjtésből származó töredékek (ld. Deme-