Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

Jegyzetek 1. Az a tény, hogy ezeknek csak töredék része került be a szakirodalomba, fontos leletek közöletlensége miatt a korai történeti kép kialakítását is befolyásolhatta. 2. A tiszavas'vári határban végzett nagylélegzetű földmunkák következtében került sor a Paptelekhát és Keresztfal feltárására, melyek azóta is a legnagyobb felületen feltárt telepei a területnek. . , A Nyugati Főcsatorna kiépítésével párhuzamosan tárták fel a Tiszadada-Kálvinháza (Kat. 5.) és Tiszavasvári-Berecki halom lelőhelyeket (Kat. 32.) 3. Tiszavasvári-Köztemető (Kat. 46.) és Tiszalök-Hajnalos (Kat. 22.) lelőhelyeken folyt leletmentés. 4. Ennek részletes kifejtését az értékelő részben kísérlem meg. 5. Ld. később a feltételezett kereskedelmi utakra vonatkozó részben. 5/a. Ennek ellenére nem állíthatjuk, hogy a természetföldrajzi-ökológiai szempontok teljesen háttérbe szorultak volna. Ezen törekvések legpregnánsabb megjelenése éppen területünket is érintő geográfiai szempontok újraértékelése.s(T.Dobosi, 1983.) A korai neolitikum idején a - pleisztocén végi ill. koraholocén eleji időszakban - rekonstruált Tisza-meder ebben az elképzelésben kézenfekvő megoldást adna a Körös-kultúra északi határvonala megrajzolásának. Az Ős-Tisza meder és ezen határ majdnem teljes egybeesését komoly érvként kellene elfogadni az említett határ megrajzolásában. A legfrissebb földrajzi kutatások azonban az Ös49