Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

Ti szavasvári-Köztemet6 (Kat. 46.) A temető területéről szórványként került elő egy karcolt díszű, töredékes lapos idol. (LXXXI. tábla) A törés mentén rekonstruálható formából ítélve eredetileg ez is háromszög alakú fejjel készült, hasonló módon a Balsa-fecskepartihoz. (Kalicz-Makkay 1977. 186. tábla 20.) A többi ismert idolhoz viszonyítva méreteivel tűnik ki a tiszavasvári példány, az "átlagosnál" nagyobb lehetett. A 2iv gödör betöltéséből előkerült kis töredékről (LXXX. tábla 2.) kezdetleges kidolgozása alapján feltételezzük, hogy nem befejezett (vagy rontott?) plasztikai alkotásról van szó. A nyíri Mezőségen előkerült idolok közül az egyetlen, amelyen festés nyoma egyáltalán nem található. A karcolt díszítés kezdetleges kivitelezése és a fej ill. a törzs megformálása azt sugallja, hogy nem fejezték be. Az idolok mellett néhány olyan agyag-láb is előkerült a telepeken, amelyeket - annak ellenére, hogy más, erre utaló darabok nem voltak velük együtt - oltár-láb darabjaiként értelmezhetünk. Ilyen töredéket ismerünk Tiszadada-Kálvinházáról (VII. tábla 2.), Tiszadob-Sziget, 110/c. gödörből és Tiszavasvári-Józsefháza, Téglásról. Újkőkori lelőhelyeken tett megfigyelések alapján a hasonló példányokat szintén a kultikus - vallási élethez tartozó lelet-összefüggésben értelmezi a kutatás. TEMETKEZÉS A- nyíri Mezőség területéről ..eddig összesen 23 újkőkori temetkezést ismerünk (ebbe a tiezadadai sírt (Kat. 1.) nem számítjuk bele a katalógusban részletezett okok miatt. (Kalicz-Makkay 1977. 76-77.) Ez önmagában is reprezen-