Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

Tiszalök-Hajnalos (Kat. 22.) Az 1. ház betöltéséből egy idol-fej (töredék) került elő. (leírását I'd, Kat. 22.), (LXXX. tábla 1.) Legközelebbi párhuzama az Ebes-Homokbányából ismert darab (KaliczMakkay 1977. 15. tábla 4 a-c), a megye területéről hasonló fejformájú idolt ismerünk Balsa-Fecskepartról (uo. 84, tábla 5.) Legkorábbi előfordulása Tiszabezdéd-Servápa (kora-Szatmár csoport) (Kalicz-Makkay 1977.), ami a típus kronológiai helyzetét jelzi. Éppen a Szatmár-csoport és a kialakuló AVK közötti genetikai összefüggés egyik bizonyítékának tartja ezt a láncszemet ma is a kutatók egy része. (Raczky 1988.) Az AVK.

ban elterjedő forma a tiszadobi-csoport mellett bükki környezetben is feltűnik. (Edelény-Borsód, Kalicz-Makkay 1977., 107. tábla 1.) Az Észak-kelet Alföld középső neolitikus plasztikájában általánosnak tekinthetjük ezt a fej megformálást. A tiszalök-hajnalosi telep másik "idol"-töredéke az 1. gödörből került elő. (LXXlX. tábla) A két oldalon kétféle díszítéssel bekarcolt lapos agyaglap nemcsak a nyíri Mezőségen, hanem a Kárpát-medencében is példa nélküli. A kultikus élet tárgyi emlékanyagához való tartozása ugyan nem bizonyítható, de valószínűnek tartjuk, hogy a házban(?) vagy a szertartás helyén felfüggesztve különleges szerepe lehetett. 41