Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

szakaszában a legalterjedtebb ez a forma, amely a tiszadobi csoportban is elég gyakran fordul elő. A tálakon belül viszont a legritkább típus. Legnagyobb hányada díszített, esetenként mezőkre osztott a felülete. A nyíri Mezőségen Tiszalök-Ciberés (IX. tábla 3.), TiszavasváriKöztemető (LXIX. tábla 6.), Tiszadada-Kálvinháza és Tiszadob-Sziget 136/b. gödörben találtunk, ez utóbbi helyen egy perem alatt lyuksoros fazék pereme volt karéjos kiképzésű. Tiszavasvári-Paptelekhátról ugyancsak ismert ez a forma. (Kalicz-Makkay 1977. 181. tábla 10.) Legkorábbi megjelenése a Rétközberencs-paromdombi csőtalpas tál (Kalicz-Makkay 1977. 9. tábla 3.), s az AVK késői szakaszára eltűnik a leletegyüttesekből. Korsók 1. Legjellemzőbb formája a hengeres nyakú, gömbös hasú, karcolt vonaldíszes vagy díszítetlen korsó. Hengeres nyakuk mérete a néhány centiméterestől (Tiszalök-Kisfás LVII. tábla 1-3.) a 10-12 centiméteres változatig egyaránt előfordul, néha ezen a karcolt dísz mellett kis bütyökdísz is van. (Tiszalök-Hajnalos 1. gödör XLIV. tábla 1.) 2. Enyhén tölcséres nyakú változatban is előfordul (Tiszavasvári-Köztemető LXII. tábla 3.). Belülről kinyomott bütyök díszíti a Tiszalök-hajnalosi és a Tiszadob-szigeti (89. gödör, XX. tábla 2.) példányt. Egyetlen esetben a perem vonalában, vízszintesen, belül elhelyezett "szalagfület" figyeltem meg (Tiszadob-sziget 110/c. gödör). 29