Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

kifejlett szarvasmarhák másodlagos (tej) hasznosításuk, vagy állomány fenntartók lehettek. 3.2.2. Juh A telepen 9 juhnak 64 maradványa került elő (1., 4. táblázat). A maradványok anatómiai megoszlása (3. táblázat) mutatja, hogy a legtöbb csont a húsosvégtag-régióból származik; de előfordul a bőr lenyúzását elősegítő metapodium is. A tiszalöki telephez hasonlósan itt is megtalálható a szarvatlan és a szarvalt nőstény juh: a szarvcsaptő átmérője 21 és. 14 mm; és a szarvalt kos. A juhcsontok - méreteken alapuló (6. táblázat) nemek szerinti megoszlásaránya: 7 nőstény - 1 kos. A juhok között kifejlett egyed nem volt, és ez is az elsődleges húshasznosításukat jelzi. 3.2.3. Sertés A sertésmaradványok száma alacsony, 4 egyednek csupán 26 db került begyűjtésre (1., 4. táblázat). A csontok anatómiai megoszlása (3. táblázat) asszimetrikus, a legtöbb maradvány a fejrégióból származik, húsosvégtag csont csak 5 db van. Egy bal oldali macilla egy 1-1,5 éves hím egyedé, a többi egyed nőstény, amelyek juvenilis és szubadultus életkorúak. A sertések kis testméretű, húshasznosításúak voltak. 4. Kutya , Kutyamaradvány csak a tiszalöki 1. sz. házban volt; Tiszavasváriban a kutya jelenlétére egy kutya coprolit töredék utal. A tisz^löki kutya kis testméretű un. palusztris típusú lehetett. 147