Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

5. Vadaszott allatok Östulok

maradványok csak Tiszavasváriból ismertek, az 5 közül 1 juvenilis tehén életkorú volt. Mindkét lelőhelyről 2-2 gímszarvas

maradvány volt, Tiszalököh az egyik lelet egy agancseszköz töredék. Vaddisznó

nak Tiszavasváriban egy kopcnyatöredéke; rókának Tiszalökön egy tibia töredéke került elő. A hörcsög nyíltszíni, félig kötött talajú területeket kedvelő rágcsáló. Aktivitása - táplálékszerzése - tavasztól - őszig tart. Valószínű, hogy a tiszalöki ház betöltésébe ragadozó zsákmányaként került. 6. Középső neolitikus állattartás a nyíri Mezőségen A magyarországi neolitikum archaeozoológiai kutatásából - használható és értékelhető leletanyag hiányában régóta hiányzik az AVK'települések tanulmányozása. A magyarországi korai és késői neolitikus telepek állatcsontmaracJványai viszonylag jól ismertek (BÖKÖNYI 1959, 1974-, VÖRÖS 1986.). Újabban gyarapodik a késői AVK és a korai Tiszai kultúra közötti időszak értékelhető lelőhelyeinek száma (BÖKÖNYI 1984. 1985.) A Körös kultúra háziállatállományát vagy állattartó ismeretét átvevő korai AVK telepek maradványai még mindig nem ismertek. A nyíri Mezőség ismert középső neolitikus telepein feltűnően kevés az állatcsontanyag (BÖKÖNYI 1974.). Tiszalök-Hajnalos, Tiszavasvári-Keresztfal és Tiszavasvári-Köztemető lelőhelyeken a fajok csontmaradványainak darabszáma a szarvasmarha-juh-sertés sorrendben csökken, de az egyedszámot tekintve TI-H és a Tv-Kt telepeken a juh-szarvasbarha-sertés

, míg a Tv-Keresztfal te148