Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

A fiatal egyedek ilyen nagy számú előfordulása a juh kizárólagos húshasznosítását jelzi. 3.1.3. Sertés A begyűjtött 54 sertésmaradvány 11 egyedhez tartozik Cl., 4. táblázat). A csontanyag anatómiai megoszlása (3. táblázat) azt mutatja, hogy a 11 leölt és elfogyasztott sertésnek alig került maradványa a feltárt területre. Egy nyak- és egy hátcsigolya kivételével hiányoznak a törzsrégió (gerincoszlop, bordák) csontjai. A húsos testrészt csak a humerus és a pelvis-femur reprezentálja. A mérhető sertéscsontok száma nagyon kevés, Valószínűsíthető, hogy az 1 évesnél idősebb sertésmaradványok között csak nőstény egyed fórul elő. A sertés egyedek döntően infantilis, juvenilis és szubadultus életkorúak; egyetlen kifejlett egyed volt csak a mintában. 3.2. Tiszavasvári-Köztemető 3.2.1. Szarvasmarha A telep feltárt részén 7 szarvasmarha egyednek 143 db maradványa került begyűjtésre (1., 4. táblázat). Aszarvasmarhacsontok anatómiai megoszlása homogénebb a tiszalöki mintánál; a húsosvégtag-régió csontok száma nagyobb (3. táblázat). Egy domború fejélű tehénkoponyán egy kis méretű, vékonyfalú szarvcsap volt található. A szarvasmarhacsontok - méreteken alapuló (6. táblázat) - nemek szerinti megoszlásaránya: 3 tehén - 2 bika. A 7 szarvasmarha egyed közül 1 volt 2-3 éves; a többi kifejlett, aduitus életkorú volt (4. táblázat). A 146