Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

közötti mélységből került elő a gödör anyagának túlnyomó többsége. £ Jj. gödör anyaga: Az előkerült kerámia feltűnően nagy része tálakból, ezek között is a fordított csonkakúp alakú vagy virágcserép alakúakból áll. Néhány profilált aljú, félgömb-metszetű kisebb tál is előkerült (86.26.508., 86.26.11.) Nagyobbik hányaduk díszítetlen, a karcolt díszes példányokon az ívelt és az egyenes vonaldísz egyaránt előfordul (86.26.102., 173., 373.). Gyakori a talp fölött több, párhuzamos körbefutó bekarcolás, erre az oldalon függőlegesen futó vonaldlsz rajzolása (86.26.110., 86.26.99.). Feltehetően mezőkre osztott mintával díszítették azt a fordított csonkakúp alakú tál oldalát, melynek függőlegesen futó sávja keretezte a közte lévő mintát. (86.26. 466.) Egy töredéken durvább, elsímítatlan felületen rövid mély tűzdelt díszítést találtunk (86.26.281.). Nagyméretű, lapos tál töredéke lehet egy vastagfalú aljtöredék. (86.26.655.) A tálak és fazekak egy része behúzott peremű, közepes vagy annál vastagabb falú, rendszerint díszítetlen (LXII. tábla 1-2.). Karcolt díszítést csak a behúzott peremű csuprokon találunk (86.26.550., 86.26.566.). Az egyenes vagy nagyon enyhén ívelt oldalú tálak között a karcolt dísz mellett alkalmazott beszurkálás is előfordul (86.26. 371.). Ezek között a vékonyfalú darabok szinte kivétel nélkül díszítettek. Viszonylag kevés a csőtalpas tálak száma, formájuk és méretük alapján a rövid és szélesebb tálrészű éppúgy megtalálható^ mint a hosszú, keskenyebb forma (36.26.358., 86.26.64.) (LXVIII. tábla 2.). A közepes vagy annál vastagabb falú tárolóedények is nagy szám122