Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

ban kerültek elő. Érdemes felhívni a figyelmet az V. szelvényben lévő hombáredényre, amely minden települési objektum nyoma nélkül, "egyedül" került elő (de a felsze­dés során megfigyeltekből arra lehetett következtetni, hogy eredetileg is azon a helyen állhatott s az alsó ré­szére ráomlott töredékek az eredeti helyen maradtak). A tárolóedények között az egyenes vagy behúzott peremű fazekak (86.26.164., 86.26.662.), a rövid tölcséres vagy hengeres nyakú, alsó részük felé öblösödő hombárok (86. 26.413., 86.26.419., 86.26.66e.), s néhány belsőfüles fa­zék LXV. tábla 1.) vagy hombár érdemel említést (86.26. 259., 26.276. 86.26.402.). Az előbbieken gyakori a váll­vonalon lévő, ujjbenyomkodással tagolt plasztikus borda­dísz, ritkábban rövid, tagolt bütyök (LXV. tábla 4.). A kerámia anyagban szép számmal fordulnak elő kettőskónikus közepes vagy annál vékonyabb falú csuprok ill. rövid hen­geres nyakú, bikónikus testű korsók (86.26.496., 86.26. 662. (LXIV. tábla 1., 3.). Ezek döntő többsége díszített, némelyiken a hasvonalon kis szalagfül van (86.26.623.) (LXVII. tábla 1.), a nagyobbik hányadon - valószínűleg ­négy kis bütyök (86.26.548., 86.26.600. (LXVII. tábla 2.) Nagyon ritka ezek között a festéssel díszített.(86.26.65) Viszonylag kevés a perem alatt lyuksoros fazekak és tálak ('8-6.26.279., 86.26.311.), ezek némelyikének pereme ujjbe­nyomkodással tggolt (86.26.6. (LXV. tábla 2.). A díszke­rámia között külön említést érdemelnek a kívül-belül kar­colt díszes edények és a festett kerámia (LXIII. tábla 2­5.). Az előbbiek zömében kisebb méretű tálak és csuprok (86.26.299., 86.26.304., 86.26.308.) töredékei, az utób­biak nagyobb formai változatosságot mutatnak. Csuprok, tálak, hengeres nyak'j korsók, karéjos peremű tálak egya­ránt előfordulnak festett díszítéssel. A festés módja 123

Next

/
Thumbnails
Contents