Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

24. Tiszaiok-Kisfástanya, Bereczki dúló Gombás A. jelentése szerint (MNM Régészeti Adattár XV. 260. (1964.) Tiszalök-Kisfástanya területén a Berecki dűlőben szántás közben Juhász Lajos tiszayasvári traktoros cserepeket és csontokat talált. Gombás a helyszíni szemle során megállapította, hogy kb. 20 helyen feltűnően sok leletanyaggal jelzett hely van a területen. Egynapos leletmentéssel feltár "három tűzhelyes lakógödröt", s a környéket is bejárva hatalmas mennyiségű cserepet gyűjtött össze. (Rég.Füz. I. 18. 1965. 23. o.) Kalicz-Makkay, 1977. 429. lelőhely, 30. o. 93. o. 92. tábla 11-22.) A lelőhely a Tiszalök-tiszavasvári határ közvetlen szomszédságában Tiszalök-Kisfástanyátől délkeletre kb. 1,5 km-re van egy 105 m-es tszf. magassággal jelzett dombhát környékén. Terepbejárásunk során - annak ellenére, hogy szántott volt a terület - semmit nem találtunk és nem tudtunk megfigyelni. (JAM Adattár) Az egykori szántás mintegy 40 cm-es mélységben bolygatta meg a területet. (Id. Gombás adattári jelentése, JAM), így nem elképzelhetetlen, hogy a mostaninál alaposabb szántás után lehetne csak újabb informáciőhoz jutni. Az összegyűjtött leletanyagot az ásató nem különítette el objektumként, csak arról van tudomásunk, hogy mi származik a felszíni gyűjtésből és mi a "feltárásból". A leletanyag egészét tekintve az alapvető típusok más lelőhelyekével megegyezőek, azonban néhány sajátosság a kisfástanyai anyagban megfigyelhető (LI.-LVIII. tábla) A kerámia - technika legfontosabb sajátossága a pelyvával történő erős soványítás. A vastagfalú, nagyméretű tárolóés hombáredények felülete igen gyakran durván megmunkált, barbotinra emlékeztető és néha egészen jellegzetes "sep106