Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

rüs" felület benyomását kelti (LIV. tábla 1.-2.). Nem ritka a csipett dísz (67.61.33.). Két nagyméretű tálon is előfordult az ujjbenyomkodással tagolt perem alatti csipettdísz két sorba rendezve. (67.61.6.) Az előforduló díszítési módok közül ugyanolyan gyakori a plasztikus bordadisz, a bütyök, a bevagdalással tagolt bütyök, mint a sekély, szélesen árkolt vonaldísz (egyenes, zeg-zug vagy hullámvonalban, 67.62.5., 67.61.28., 67.61.8.). A vonaldíszes azonban mindig egyetlen vonalból áll. A vékonyfalú, finomabb megmunkálású kerámia száma kisebb, festésük ritkább, s ezek között is gyakran karcolt dísszel együtt fordul elő a sávos fekete festés. (LVIII. tábla 2.) Az edényformák között a leggyakoribb a virágcserép alakú tál (LVI. tábla 1.-7.), szinte kivétel nélkül díszítetlen változatban. (67.213.3.) Egyik díszí* tett példányon függőleges tűzdelt vonaldíszt találtunk, a többi kevés díszített töredéken a nagyméretű edényekre is jellemző sekély, széles árkolású vonaldíszt figyeltünk meg. A tálak alja esetenként profilált, alacsony talpgyűrűs, közepe felé vékonyodó. (67.63.78., 67.63.39.) A kisebb méretű tálak, csuprok nagy része behúzott peremű, igen jellemző a lelőhelyre a profilált peremű tál, melynek vállvonala magasságában vonaldísz fut körbe. Cili* tábla 2., 3., 5.<) (67.63.82.) A fordított csonkakúpos és gömbszelet alakú tálak száma kisebb. Előfordultak karajos peremű tálak is. (67.63.77.) Jellemző edényforma a lelőhelyre a szögletesedő tál, mely bütyökdísszel és vonaldísszel egyaránt előfordult. (LI. tábla 5., 7., 10. (67.64.4.) A csőtalpas tálak általában sokkal alacsonyabb talprészszel fordulnak elő, díszítésükben a festés és a karcolás 107