Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek IV. (Jósa András Múzeum Kiadványai 27. Nyíregyháza, 1988)

Németh Zoltán: A „tirpák” szó etimológiája

mikor az egyháztanács határozatot hozott, így fogalmaztak: "...vasárnap és ünnepnap délelőtt nem lesz ezután tótnyel41 vu istentisztelet..." Az evangélikus egyház szókincse e tekintetben régi hagyományokra nyúlik vissza, hiszen a helyi iskolákban már 1765-ben is gondot jelentett a többnyelvű tanító hiánya. E miatt egy akkori, Pozsonyba irányított levelükben ez áll: "Tótul, németül és magyarul egyaránt tudó iskolamester vi42 hetné a legjobban a hivatalát." A tót szó használata hosszú ideig teljesen megfelel-1

" a széles körben elterjedt nyelvi szokásnak - minden különösebb pejoratív vagy, pláne, nacionalista jelleg nélkül /még a felvidéki részeken is, ahol a magyarok naponta érintkeztek "tótokkal", de a dolog egyik félnek sem okozott gondot a múltban/. Sírós István a harmincas évek végén a "tót nyelv","irodalmi tót nyelv", "keleti tót nyelvjárás" - fogalmakat használja A magyar nyelv hatása Alsómihályi tót nyelvér

e című munkájában. Sziklav L

ászló az egyik korabeli cikkében /"Tőt vagy szlovak"/az 1918-ban megalakult Csehszlovákia által teremtődött új helyzetről így ír: "...a szlovák szó új jegyeket adott az eddig tótnak ismert népről alkotott fogalmunkhoz." Kivel a magyar nyelv ez etimológiaílag kialakult tót szót használta eddig is /pl. Horvát- és Tótország/, Szikla

y sem érzett éppen ezért semmi sértőt a tót elnevezésben, mégis a szlovák mellett foglalt állást a "közeledés" kedvéért. 44 Munk

ácsy Mihály szlavista-könyvtáros 1941-ben, "A Tekintetes Akadémiai Kagytekintetű Igazgató-Tanácsának, Budapest" benyújtott nyugdíjkiegészítési kérelmében ezt írta: "Könyvtárunknak szép,nagy, gazdag és értékes könyvtár-