Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek IV. (Jósa András Múzeum Kiadványai 27. Nyíregyháza, 1988)
Németh Zoltán: A „tirpák” szó etimológiája
- 1943: Márkus Mihály: A bokortanyák népe c. munkádéban trpák , tirpák , tirpák-tét stb. A magyar nyelvhasználatban a hangtorlódást föloldották: trpák tirpák. Az északkeleti szlovák nyelvjárásokban használt BZÓ jelentéseit /tökéletlen, hülye, mafla,fajankó, ostoba,faragatlan fickó stb./ a szlovák közszóból vettük át,tehát ezek a fogalmak nem magyar fejlemények. ügy tűnik, itt nyíregyházán terebélyesedett ki, terjedt el leginkább a tirpák szó használata. A kezdeti pejoratív jelentésű szó már a múlt század elején főnévvé vált /l. az 1836-os MIS z adatét/. így lett a további jelentése: "Szlovák, különösen Nyíregyháza'környéki szlovák". Az már egy másik kérdés, hogy ebben az időben és később sem a tirpák, sem a szlovák szóalakok nem voltak széles körben ismertek.Mindkettő helyett s 18. század második felében és a múlt században majdnem végig a t ó t szót használták, de ezt sem egyértelműen "szlovák" jelentésben. /A tirpák a századvégi monográfiában bukkan föl űjra./^ k tét korai előfordulásai a 12. századtól: Tout , Totti . Tot , Tol th . thot . Származtatásánál szóba jöhet az óporosz t a u x o /=ország/, az ófelnémet diet /nép/ és a £özépí'elnémet diet /'= nép/, az ó litván és a lett t a u t á Z* nép/, a mai litván Tauta /^Németország/ szavak. Ide tartozik a német deutsch /= német/ és s latin t e u t o n i /= egy germán nép/ is. A magyar nyelvben a tót jelentése leginkább azokra a szláv népekre szűkült le, akik Slovene -nek nevezték magokat, nem pedig cech , russ , poliak , erb, chrvat . macedón stb. nevekkel illették magukat. Ezek a szlá-
