Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek IV. (Jósa András Múzeum Kiadványai 27. Nyíregyháza, 1988)

Németh Zoltán: A „tirpák” szó etimológiája

re ci e. Folyamatos megismerésükről aztán a 18. század végétől az időközben megindult dialektológiai kutatások szólnak, így pl. Ján Roman a Gömör megyei K o k a v a nyelvjárásában jegyezte föl a trono^z szót /= terazrmost/. Példamondata: "Trpou tu bou." /Most volt itt/. 14 Jozef Orlovsk

ý a kösépgömöri nyelvjárás szavaként tartja számon a trupák /= hlupák, sproBták: ostoba, buta/ alakot. 15 Rajtuk kívül a már említett nyelvészek idevonatkozó megállapításai a trpou szóról mint a tirpák eredeztetőjéről teszik teljessé a gondolatkört. Megállapítható,hogy a legilletékesebb magyar és szlovák nyelvészek,etnográfusok egyöntetűen a bohemízm u s - nak tekintett teprv

/

trpov

. trpou

, t

roó alakból származtatják a t r p á k /a magyarban hangbetoldással: tirpák/ szót, aminek elsődleges jelentése egy korabeli szlovák népcsoport jellemző kifejezésmódját tartalmazta. - X X X Semmiféle elképzelés, utalás nem ad lehetőséget arra, hogy az itt föltártak után úgy gondoljuk,hogy a t r p á k /tirpák a köztudatban elterjedt és még ma is élő túró

, szenvedő jelentésű szóként született volna meg a szlovák trpet

* /tűrni, szenvedni/ igéből. E.inek ellentmond az egyszerű logika is. A trpou>trpák eredeztetésnél fölsorakoztatott adatok lényegében egyetlen, azonos tájra /Gömör, Dobsina/ irányulnak, korlátozódnak. Az innen kirajzó telepescsoport hozta magával a népnévvé alakult gúnys

z

ót.Közülük Nyíregyházára is kerültek és itt más csoportokra szintén rétapadt e fogalom. Dgyanakkor tudjuk, hogy az első hullámban Nyíregyházéra