Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek IV. (Jósa András Múzeum Kiadványai 27. Nyíregyháza, 1988)

Németh Zoltán: A „tirpák” szó etimológiája

jött szarvasiak, csabaiak, herényiek elődei különböző vidékekről települtek Békésbe, ha pedig mindegyik trpák lett volna, akkor tulajdonképpen az egész korabeli felvidéki szlovákság is az lett volna. A szarvasiak egyenesen tiltakoztak az ellen, hogy ők tirpákok lennének. Ezt Márkus Mihály vélekedése, igen részletes indoklással, szintén alátámasztja: "A magát szarvasi származásúnak valló, markóbokori Pápai -Mihály kisgazda szerint a trpák, vagy tirpák elnevezés nem vonatkozik azokra, akik Szarvasról vagy Békéscsabáról jöttek Nyíregyházára. Sem tekinti tehát önmagát sem tirpák származásúnak. Szerinte ez a gúnynév csak azokra vonatkozik, akik Nógrád, Gömör, Liptó negyéből jöttek ide. Főleg a gömormegyeieket nevezte t r p ék o k -nak /«Gemeroania/, ezeknek a nyelve is más volt; nem úgy beszéltek, mint a régi nyíregyházi tótok/p ogemersk i/.Ruhájuk is máB volt, nem zsinóros ruhában, hanem halinában és bacskorban jártak. Bacskoruk korca tele volt földdel, úgyhogy tartós eső után onnan még a fűmag is kicsírázhatott. A trpák, ebből pedig a magyarosabb t i r pá k gúnvnev tehát egy Felvidékről átplántált csúfolódó szó. Ezt először csak a tótok adták egyrásnak, így különböztették meg magukat a békésmegyeiek a felvidékiektől. Eésőbb azonban.amikor a letelepített tótság érintkezésbe kerül az itteni magyár

sággal,a magyarok észreveszik, hogy a tótok trpák gúnynévvel jelölik meg egymást.Legfőképpen azt veszik észre,hogy az itteni tótok azt nevezik trpák- nak, aki nem tud