Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek IV. (Jósa András Múzeum Kiadványai 27. Nyíregyháza, 1988)
Németh Zoltán: A „tirpák” szó etimológiája
A szót, ugyanebben a jelentésben, Magyarországon is használják. Jozef Štóle e szót a régi szlovák nyelvjárást beszélőkre érti /idézett műve 246.old.: "Trepáci"/. Szerinte a trpou határozószó megvan az Ipolysági nyelvjárásban, Nógrádban, a honti-nógrádi "hegyi nyelvjárásban" /"vrchárske nárečie"/. Itt fejti ki, hogy Magyarországon azokat a régi szlovák nyelvjárásokat, amelyekben megvolt a trpou szó, trpácke nárečie -nek /"tirpák nyelvjárás"-nak nevezik,beszélői pedig - magyarul a tirpák/-ok/. /Erről bővebben Márkus Mihályinál, illetve J.Stole egyik cikkében: Linguistics slovaca IV-VI, 1946-48. 416-420./ Â fenti trepáci egyes számú alakja nyilván a trepák . Ha viszont más szláv nyelvben, pl. az oroszban ehhez hasonló hangzású szót /trepák * orosz népi tánc és zenéje/ találunk, fölvetődik e szavak rokonságának kérdése, ügy véljük azonban, hogy mivel a trepák a trepať /= kuszál, zilál; tép,cibál; kendert,lent tilol; ruhát elnyú/ szóból van /lásd: szlovák trepať » csapkod, ver; fickándozik,vergődik/, nincs köze az oroBZ szónak, a szlovák trepák / trepáci formákhoz.A szlovák trepať egyik jelentése, mégpedig az "össze-vissza/badarságokat beßzel" /=tárať: fecseg, locsog/ bár az "összekuszál, összezilál" alapjelentéshez igazodik, hangtani alapon nincs lehetőségünk rokonítani a "trepáci "-val. - X X X Kniezsa István a "tirpák" névadáB okaként azt vallja, amit a fentiekben említett Ihadovit Novák : bizonyos szlovák nyelvjárásokban a köznyelvi "t e p r v" alak helyett a "t r p o v" szót használták. A szó tehát - Kniezsa szerint is - a "t r p o v" /» nur: csak/ nyelvjárási alakból képzett népnév .A Kniezsa-féle "csak"
