Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek IV. (Jósa András Múzeum Kiadványai 27. Nyíregyháza, 1988)
Németh Zoltán: A „tirpák” szó etimológiája
/= nur/ jelentést lényegében bővíthetjük, ha figyelembe vesszük, hogy a "t e p r v" /» teraz/ tulajdonképpen "most", "mostan", "csak akkor", "csak most" jelentések hordozója,nem pedig külön a "csak" és külön a "most" érthető alatta. Knlezsa István a Sálai-féle értelmező szótárra hivatkozva kifejti, hogy a "tirpák" szónak van "ostoba" f /dumm, blőd/ jelentése is. Valójában ez az eredeti értelmezése, mert valamiféle elmaradottságból adódó butaság folytán egy bizonyos népcsoport /talán a.Dobsina környéki/ használhatta a " teprv " "trpov" szavakat értelmes válaszok helyett. Az ilyenfajta "buta", "elesett" embercsoportra aztán hamar ráragadt p. gűnyszó. Jozef Stolc nak a magyarországi Pilis községben gyűjtött nyelvjárási anyagából az derül ki, hogy még a 40es években ia volt a hazai szlovákok között ilyesféle önvallomás, önjellemzés: "Mi zme ni Slováci, mi zme takí T r e p á c i, najviac evanjelici, darobnici nezaslúžia, abi im pámbostok xleba dau" /» Mi nem szlovákok vagyunk, mi csak olyan trepákok, leginkább evangélikusok, olyan hátramozdítók, akik azt sem érdemiik meg, hogy az úristen egy darab kenyeret adjon nekik/. Sniezsa István Márkus Mihály közismert művére /A bokortanyák népe/ hivatkozva fogadta el és írta le b. tirpák sző etimológiaJát.Ebben a munkában így fogalmaz a szerző: "A közölt adatok szerint ezek a tömöri, hontí és nógrádi trpák-tótok beEzéd közben a trpou szócskát gyakran használtak és ezért a körülöttük laké többi tótság megkülönböztetésképpen t r p á k »nak csúfolta őket. A trnou-nak a csehben a teprv , a magyar-oroszban teper vagy ceper a megfeleli je. JelentésetmoBt/ jetzt/".
