Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek IV. (Jósa András Múzeum Kiadványai 27. Nyíregyháza, 1988)

Endreffy Zoltán: Felszólalás a tirpákok múltjával foglalkozó konferencián

az áttelepítésnek: részletelt ecsetelni. Ezután következett a szlovák-magyar lakosságcsere. Ez a lakosságcsere érintette a tirpákságot is 1947-ben. Az áttelepültek között volt dr. Márkus Mihály néprajzkutató is, aki most jelen van ezen a konferencián. E lakosságcsere útján került Magyarországra Csehszlovákiából dr. Hémeth Zoltán főiskolai tanár is. Mind a ketten nagy szeretettel foglalkoznak a tirpákok kérdéseivel. ľ-íeg kell még említeni azokat az eseményeket, amelyek Csehszlovákiában 1968—

ban zajlottak le. Ezek az események úgy fejeződtek be, hogy a Varsói Szerződés egyes tagállamai, köztük Magyarország la részt vett Szlovákia katonai megszállásában. Ez a tény azután a magyarság elleni gyűlölet tüzét igen magasra szította. Kindezek a tények nagyon lelassították a Szlovákiában élő magyar kisebbség jogainak rendeződését. Magyarországon is nehéz volt az itt élő szlovákság dolgairól neszélni. Az egész helyzatre jellemző történet volt az, amikor Finnországban a finn egyház meghívéaára ott tartózkodott a mi egyházmegyénk esperese és az egyik szlovák evangélikus püspök. Mindketten a finn egyház vendégei voltak. Vonaton együtt utazva beszélgettek.Barátságos beszélgetésük akkor kezdett zötyögni, amikor a szlovák püspök azt kérdezte, hogy miért szúnt meg a szlovák istentisztelet Nyíregyházán az evangélikus templomban. Hát miért? Itt el lehetne indítani egy kérdéssorozatot. Miért magyarosodott el a nyíregyházi tirpákság? Miért éppen a tüZocíalizKUS fejlődése, az urbar.izálódás, az iparosodás adta meg B végeő lökést a teljes elmagyarosodáshoz? Miért jár olyan gyenge eredménnyel a magyar kormányzat azon törekvése, hogy bevezesse a nyíregyházi tanyai iskolákban a szlovák nyelv tanítását? Ezekre a kérdésedre csak a helyzet nagyon aia-