Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek IV. (Jósa András Múzeum Kiadványai 27. Nyíregyháza, 1988)

Gyivicsán Anna: A szlovák kultúra változó helye és szerepe városi környezetben: Nyíregyháza

Gyivicsán Anna: A SZLOVÁK KÜLTÜRA VÁLTOZÓ HELTE ÉS SZEREPE VÁROSI EORNIEZETBBN: NTÍREGTHÁZA /Iivonat/ A tanulmány elsődleges cél ának annak a folyamatnak bemutatását tekintette, hogy miképpen alakult Nyíregyházán 1753-tól - a település alapításától - egészen a közelmúltig a városalapító szlovák nemzetiség szlovák nyelvű kultúrájának értékrendje. E folyamatban a szerző azt vizsgálta, hogy a városi környezetből miképpen tűnik el egyrészt mind paraszti,mind pedig szlovák kultúra; s hogy e kulturális értékrendváltozáe milyen negatív hatást fejtett ki a periférián: a tanyakon /bokrokban/, ahol a szlovák kultúra gyors ütemű fellazításához és felbomlásához vezetett. A 13.században kialakult magyarországi szlovák nyelvszigetek és települések egyik legjellegzetesebb típusát,a Sagyalföld területén elhelyezkedő mezővárosok vagy mezővárosi fejlődést magukban hordozó települések alkották. Ehhez a típushoz tartozott Byíregyhá-s. Í3. £ típushoz tartozó települések, illetve nemzetiségi közösségek társadalai és kulturális életét - főként a 19. század hatvanas-hetvenes éveitől olyan hatások érték, amelyek inkább a városi életformára, intézményrendszerre voltak jellemzőek. Ez a tény több BÍkban, több aspektusból is meghatározta etnokulturális változásaikat, s részben megkülönböztette attól az etnokulturális folyamattól, amely a szlovákok lakta falusi közösségekben végbement. A magyarországi szlovák lakosságú mezővárosi vagy mezővárosi jellegű településekhez elsősorban Békéscsaba,Ke-