Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek IV. (Jósa András Múzeum Kiadványai 27. Nyíregyháza, 1988)

Németh Zoltán: A „tirpák” szó etimológiája

nyaneœzethez való tartozás fejlett tudata sem alakult kl náluk,ami pedig az etnikai hovatartozás sajátossága a kisebbségnél. Márkus Mihály

; Vznik a vývoj slovenskej etnickej skupiny "tirpáci" v Nyíregyházé v Maďarsku /1753-1953/ - / A "tirpák" szlovák etnikai csoport keletkezése és fejlődése a magyarországi Nyíregyházán/ című dolgozatában 4-8 kifejti az itt,ezen a területen önállósodott,integrálódott etnikai csoport kritériumait. Ezek, röviden: 1. A magyartól eltérő ezármazás tudata, 2. A nyelv /csak a szlovák egynyelvűségre utalva: amennyiben a békésiek már 1753-ban kétnyelvűek, a gömöriek és a keletszlovákok egynyelvűek/, 3. a tirpák elnevezés /ami előbb a kiahontiakra vonatkozott, ekkor a sárosaik és a zempléniek a "szlovákok"/. A cikk Bzerzője szerint a békésiek a leginkább akklimatizálódó gazdatársadalmat adták. Akik a város szélén,a szőlőkben, a "pázsit"-okon telepedtek le, azok a "privandrovalecky" /= bevándorló/, "taksáš" /= taksás/, "prišelec" /= jöttment/ megkülönböztető megnevezést kapták. Ezeknek nem volt földjük, elmaradottak voltak., és a nyelvjárásuk is eltérő volt, ezért őket a gasdagabb, korábbi telepesek /"boháe'i"/ gúnyosan tirpák -oknak hívta. A környező magyar etnikum átvette ezt a pejoratív színező megnevezést. Elterjedése ée az eredettudat gyengülése folytán minden telepesréteget, amely tirpákul beszélt, együttesen a trpák/tirpák szóval illették. A 2C. század elejére a t i r' p á k szó lassan elveszítette a pejoratív színezetét és a tehetősebb családok között is használták. Ennek a regionális etnikai megnevezésnek a keletkezése és fejlődése azért figyelemre méltó, mert ha-